Testőr

Ha napjainkban valaki a hazai és a nemzetközi gazdasági pénzügyi folyamatokban el akar igazodni, akkor Lentner Csaba közgazdászprofesszorra figyel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a nyilvánosság biztosította, többnyire szűkös időkeretben is közérthető, egyenes beszéddel világítja meg a legbonyolultabb gazdaságpolitikai összefüggéseket.

Álláspontja rendszeres megfogalmazásához bátorság kell, Lentner Csaba ugyanis az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika egyik képviselője. Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy neoliberális elvek mentén nem lehet Magyarország gazdasági krízisét megoldani, s az országot a jelenlegihez hasonló fejlődési pályára állítani. Ha az Orbán-kormány az IMF, a Világbank, az Európai Unió válságkezelő megoldásait követte volna, akkor tovább kellett volna nyúzni az amúgy is elszegényedőben lévő magyar embereket, újabb terheket kellett volna rakni a vállukra, míg a bankok, a több ágazatban hatalmas profitokat zsebre tevő multik továbbra is homlokráncolás nélkül élvezhették volna a különadók nélküli gyurcsányi világ számukra biztosított kellemességeit. A Matolcsy György jegybankelnök szellemiségét magán viselő kormányzati politika azonban nem a nagytőke, hanem az állampolgárok oldalára állt. Vállalva a rengeteg konfliktust a nemzetközi szervezetekkel, köztük az Európai Unióval.

Küzdelmükhöz nélkülözhetetlen volt Lentner Csaba felkészültsége, a politikai, gazdaságpolitikai helyzetek tudományos értelmezése, s a szokatlan, unortodox gazdaságpolitika elméleti megalapozásához való tudományos hozzájárulása.

Néhány éve, társszerzők közreműködésével készült könyvében arra a kérdésre kereste a választ, Kik támadják Magyarországot és miért? Ugyanakkor – nem sokkal később – a Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. században című kötetét egyedül jegyezte, s ugyancsak maga írta a Rendszerváltás és pénzügypolitika című tudományos munkáját. Tavaly pedig megjelentette a Bankmenedzsment, bankszabályozás című hiánypótló kötetet.

Ha valaki ezekben a könyvekben elmélyed, megborzonghat Lentner tisztánlátásától. Meglátásait, iránymutatásait nyilvánvalóan nem hatja át a neoliberális iskola, noha mindent tud róluk. Legfőképpen azt, tanításai mennyire károsak. Nem igyekszik megfelelni azok túlhaladott, a nemzetközi gyakorlatban rendre elvérző, az országokat sorra az államcsőd közelébe navigáló elvárásainak, hanem pragmatikus, nem a nagytőke, hanem a felelős, közérdeket szolgáló országvezetés számára igyekszik járható utakra mutatni.

Ezért is külön érdekesség az a minap megjelent kötet, amely a Magyarország a változó világban címet viseli. Társszerzői Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója.

A könyv már csak azért is alapvető jelentőségű, mert egy asztalnál keresi a megoldást a tűz és a víz, az unortodox gazdaságpolitikát támogató közgazdászprofesszor és az unortodox gazdaságpolitika révén többletterheket elviselni kénytelen bankszektor egyik prominens vezetője. S hogy van közös nevező a személyiségek által képviselt álláspontok között, azt éppen Matolcsy György jegybankelnök minősítése példázza. Matolcsy ugyanis úgy nyilatkozott róluk, hogy ők a három testőr, akik megvédték Magyarországot.

Bár a neoliberális gazdaságpolitika a 2008-as válságot követően nyilvánvalóan megbukott, ám ezt az állapotot a neoliberális közgazdászvilág nem akaródzott beismerni. Tovább erőltette azokat a sémákat, amelyek alapján államok sora ment csődbe a világban.

Ebben a helyzetben volt különösen nagy jelentősége Lentner Csaba speciális kiútkeresésének. Megszólalásaiban mindig hangsúlyozta: létezik olyan gazdaságpolitika, amely jobb a gazdaság valamennyi szereplője számára. Bár elkerülhetetlennek ítéli a gazdasági szabadságharc szükségességét – azaz az Orbán-Matolcsy-féle gazdaságpolitikát –, de hozzáteszi, hogy a tartós növekedéshez elengedhetetlen a kereskedelmi bankok által biztosított tőke is, a bőkezűbb hitelezés, ezért szükség van a kiegyezésre. Ahogy Lentner Csaba fogalmazott, a gazdasági szabadságharc nem kerülhető meg, de nem lehetünk örök életünkben szabadságharcosok sem.

Nyilvánvaló: kimondva-kimondatlanul Dávid és Góliát harcáról van szó. Az országlakosok érdekeit mindenek elé helyező, meg nem alkuvó kormányzati politika és a gigantikus erőt képviselő nemzetközi pénztőke egymásnak feszüléséről. Matolcsy György egyébiránt olyan támadókat is megnevezett, akik 1990 után még a nemzeti érdekek mentén vetették latba tudásukat, mint Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Mellár Tamás. Mások pedig – mondjuk ki: a neoliberálisok – egyenesen sokkolták Magyarországot, a 90-es években sokkterápiával elindították azon az úton, amely a válságkezeléshez vezetett.

Lentner felkészültségét, erkölcsiségét, nemzetszeretetét nem törte meg a tőke. A hiteles tudós nemcsak Magyarország, nemcsak a magyar kormány számára nélkülözhetetlen testőr.

Megbízható iránytű nekünk, tévénézőknek, rádióhallgatóknak is.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/13839/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?