Lóláb

A lóláb tehát ezúttal is kilóg. Szerencsére és nem kicsit!

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszteren igyekszik elverni a port Mészáros Tamás, a Népszava publicistája a Norvég Civil Támogatási Alap forrásainak felhasználásával kapcsolatban írt véleményében.

Lázár János a legutóbbi Kormányinfón arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Perényi Zsigmond helyettes államtitkár vezetésével hosszú és részletes tárgyalások folytak az elmúlt hónapokban a norvég kormány képviselőivel és az Európai Bizottsággal. Lázár János: „Egy konstruktív megállapodást sikerült kötnünk, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság és a norvég kormány lehetővé teszi Magyarország számára azt, hogy 2007 és 2013 között a Norvég Alapban lévő pénzeket, ez körülbelül 37-40 milliárd forint, ezeket a pénzeket a korábbi vitáink ellenére föl tudjuk használni. Norvégia tehát hozzájárult ahhoz, hogy a fölhasználási időszakát meghosszabbítsuk és a programot újra beindítsuk. Ez azt jelenti, hogy akik Norvég Alapra pályáztak, az ő elszámolási határidejük 2017 áprilisáig meghosszabbodik, ez lehetővé teszi azt, hogy minden program befejezésre kerüljön. Magyarország tehát annak ellenére, hogy a kormány a pénz elosztásának módját igenis kritizálta és fenntartásokat fogalmazott meg, ennek ellenére Norvégia hozzájárult ahhoz, hogy 37-40 milliárd forint lehívása megtörténjen 2016-ban. Ez úgy gondolom, jó megoldás, egy jó egyezség. 2014 és 2020 vonatkozásában még vitánk van arról, hogy például az Európai Unió segítségével Norvégiától kapott pénzeket Magyarországon ki az, aki kiossza. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy a kormány kezében maradjon a marsallbot. Konstruktív tárgyalások zajlanak.”

Ezt mondta a témáról szinte egyszuszra a miniszter. Komolyan, határozottan, tényszerűen mellőzve mindenfajta teátrális elemet.

Ehhez képest Mészáros Tamás elmondja, hogy „A kancelláriaminiszter azonban sajnos abban a tévedésben él, hogy amikor különféle közügyekben a kormány helyzetértékeléséről kellene tájékoztatnia a nyilvánosságot, akkor valamiféle frappánsnak vélt jópofáskodást, egyfajta egyéni show-műsort vár el tőle a sajtó.”

A Lázár-idézetből kitűnik: frappáns jópofáskodásnak, egyéni show-műsor bemutatásának nyomát sem lehetett látni.

Majd a valóságtartalom tekintetében zérusponton álló helyzet bemutatását még fokozni is sikerül a szerzőnek imígyen. „Ez a szereptévesztés pedig olyannyira elragadja, hogy a saját, egyes szám első személyben pertraktált véleményét rendre kormányzati rangra emeli; holott az nem egy esetben nyilvánvalóan nem felel meg a hivatalos álláspontnak.”

E megállapítás azonnali cáfolata is kiolvasható a fenti alapidézetből.

Vagyis: még valójában el sem értünk a téma lényegéhez, de a kormányzati munkáját végző, a kabinet nevében az ország nyilvánossága előtt nyilatkozatot tevő miniszter a lap olvasói előtt már úgy van bemutatva, mint aki minden lehet, csak rendes ember nem.

Aztán további hazugsággal folytatódik a személyes vélemény, így: „Majd rögtön hozzátette, hogy ennek ellenére sincs oka bocsánatot kérni a korábban épp általa megtámadott Ökotárs Alapítványtól.” Mint a fentiekből kiderül, Lázár János az elmondottakhoz nem tett hozzá semmit, más témával folytatta a Kormányinfót. A téma fél órával később került elő ismét, amikor a miniszter újságírói kérdésre válaszolt az Ökotárssal kapcsolatos kérdésre. Ekkor jelentette ki: „Azért nincs oka a bocsánatkérésnek, mert továbbra is fönntartom azt, hogy az Ökotárs alkalmatlan volt és a jövőben is alkalmatlan ezeknek a pénzeknek a kezelésére. Visszaélt a norvégok bizalmával. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a jövőben az Ökotárs ne vegyen részt a pénzek elosztásában.” Ezt szintén kormányzati álláspontként mondta a miniszter, hiszen az ügyben számos vizsgálat, közte KEHI vizsgálat is lezajlott, amelynek eredménye ismert, s egyáltalán nem pozitív az érintettekre nézve.

Lehet persze nehezményezni azt, hogy a kormány nem ért egyet azzal, hogy az Ökotárs ossza el a pénzt, illetve lehet gúnyolódva mutogatni Lázár Jánosra, hogy kritikus hozzáállásával megakadályozza 37-40 milliárd forint magyarországi felhasználását. De ez sem felel meg a valóságnak, hiszen attól, hogy valamiben intézkedni ő az illetékes, illetve ha valamit kormányzati illetékesként ő kommunikálhat a nyilvánosság számára, még nem jelenti azt, hogy nincs mögötte a teljes magyar kormány. Sőt!

Lázár János fegyelmezett közszolga, s nem elszabadult hajóágyú. Attól, hogy igyekszik a megfelelő helyen frappánsan fogalmazni vagy egy-egy kommunikációs helyzetet tréfásan feloldani, még egyáltalán nincs szó öncélú jópofáskodásról, oda nem illő egyéni show-műsorról, amit egyébként a Kormányinfón részt vevő újságírók soha nem vártak el tőle.  

S fegyelmezett közszolgaként nem lehet tőle zokon venni, ha őrködik a rábízott értékekre. Ez is a kötelessége. Például a másodszor kétharmados többséggel megválasztott kormány biztonságos működési feltételeinek szavatolása. És okkal nem örül annak, ha olyan kijelentést hall Gulyás Mártontól, a Krétakör Alapítvány ex-ügyvezetőjétől, aki tavaly nyáron az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kérdésre elismerte, hogy a norvég állam pénzéből finanszíroznak civilek által szervezett, a magyar kormány elleni politikai megmozdulásokat. Szó szerint: „A Norvég Alap pénzéből támogathatnak olyan tiltakozásokat, amelyeknek a szakmai célja indokolt. Így a Lázár János elleni tüntetést is részben ebből a pénzből finanszírozták”, mondta Gulyás. (Mármint szerintük indokolt a tiltakozás szakmai célja – a szerk.)

Mészáros Tamásnak az nem tűnik föl, ha egy miniszter végére akar járni olyan anomáliáknak, amelyek a törvényesen megválasztott magyar kormány működését veszélyeztetik. Inkább azon munkálkodik, hogy ezek az anomáliák a jövőben is fennmaradjanak. A – norvég és a magyar kormány, illetve az EB képviselőinek bevonásával – eddig sikeresen zajló tárgyalásokon nyilvánvalóan a külföldieknek szurkol, s a magyar tárgyalófelet igyekszik hazug módon ábrázolva rosszabb tárgyalási pozícióba kényszeríteni. Azt csak valószínűsíteni lehet, hogy a nagy horderejű norvég-magyar focimeccsen is a norvégoknak szurkolt.

Mészáros bizonnyal nem örül annak, ha az országlakosok többsége boldog egy közös hazai siker miatt. Lelkiállapota azonban jól láthatóan se a kormányt, se az magyarok többségét nem zavarja.

Valótlan állításai viszont annál inkább. A lóláb tehát ezúttal is kilóg. Szerencsére és nem kicsit!

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/23173/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?