Soros „európai megoldása” magyarellenes

A bevándorlók eltartására Soros a magyarokkal  különadót fizettetne

Soros György nem viccel. A minap egy olyan javaslatcsomaggal állt elő az Európai Parlament ülésén, amelynek megvalósítása rendkívül rosszul érinthetné Magyarországot. S bár közvetlen hátrányoktól az előttünk lévő időszakban 2020-ig nem kell tartanunk, hiszen az EU-nak elfogadott költségvetése van, de Soros informális befolyásolási képessége révén mégis komolyan figyelni kell az ilyen megnyilatkozásokra.

Az úgynevezett „brüsszelizmus” gyakorlata ugyanis komoly aggályokra adhat okot. Orbán Viktor a brüsszelizmus kifejezést a nemzetállamoktól való lopakodó hatáskörelvonásra használta. Ma ugyanis, ha felmerül bármilyen probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy „azonnal európai megoldás kell, tehát vonjuk el a hatásköröket” a tagállamoktól. Azaz a döntést azok a senki által meg nem választott brüsszeliták kívánják meghozni – többnyire a multinacionális nagytőke kiszolgálói – a nemzetállamok választott, azaz a népakaratot képviselő vezetői helyett. Ezek az urak meg vannak győződve arról, hogy ők tudják legjobban, mire van szüksége az európai embereknek. Ezért erőltetik saját elképzeléseiket például a migránskérdésben vagy éppenséggel az az USA-EU szabadkereskedelmi társulás ügyében. Számukra kizárólag a profit a lényeg, amelyet a szabadság jelszava alatt a munkavállalók minimalizáló jövedelméből tesznek zsebre. Sajnos, ezt a megoldást részesíti előnyben a magyar balliberális ellenzék is. Az Európai Unió "meghal", ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. Hozzátette, hogy Orbán Viktor meg fogja nyerni a referendumot, s ki fog derülni, hogy a magyarok elsöprő többségben azt akarják, hogy egy migráns se jöhessen Magyarországra. A politikus szerint, ha Magyarország népszavazást tart, akkor talán más tagállamok is így tesznek, s az eredmény – a nemzeti szuverenitást féltő nemzetközi tendenciákat figyelembe véve – nem lehet kérdéses. Jean Asselborn egyszerűen másodrangú európainak minősíti azokat, akik nem értenek vele egyet. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, Európa "akkor hal meg, ha a vezetői nem tudnak különbséget tenni menekültek és illegális gazdasági bevándorlók között".

A nem teljesen friss Soros féle gondolatoknak éppen a befolyásérvényesítés szempontjából van különös jelentősége. Ezekről a kérdésekről ugyanis a nemzetközi nagytőke magyar származású képviselője már beszélt, sőt hat pontban össze is foglalta álláspontját. Ez sok tekintetben egybeesik a mai Európai Bizottság álláspontjával. E hat pontban például jelezte, hogy legyen az EU-nak közös határőrsége. Ez a cél – érdekes módon – szerepel az unió elképzelései között is. Ugyanúgy egybecseng az unióéval az a Soros-féle felvetés, hogy az EU országok közösen bírálják el a migránsok menedékkérelmét és közösen osszák szét kvóták szerint. Soros korábban 15 ezer eurót javasolt költeni a migránsok első kétéves költségvetésére, a mostani javaslatai között 30 milliárd euró szerepel. Nem tudni, milyen létszámmal lenne ez az összeg összekapcsolva. Tény viszont, hogy hat pontjában évi egymillió migráns tagállamok általi befogadására volna szükség. Bizonyos számítások szerint itt most „csak” évi 300-500 ezer migráns szétosztásáról lenne szó. S miután az EU-nak nagyon jók a hitelfelvételi mutatói, minősítése AAA, könnyen kaphatna kölcsönt a migránsprojekt finanszírozásához. Arról Soros nem beszélt, hogy honnan lehetne ezt a hitelt fölvenni. Szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy éppen tőle, illetve az általa megszervezett konzorciumtól.

A friss javaslatok között szerepel továbbá más is, ami Magyarországot kifejezetten hátrányosan érinti. A bevándorlók eltartására ugyanis a magyaroknak külön adót kellene fizetni. S ide tartozik az is, hogy az EU-nak csökkenteni kellene a strukturális és mezőgazdasági alapokat, ezzel a Magyarországnak szánt európai uniós támogatások is jelentékenyen mérséklődnének.

A lopakodó brüsszelizációnak tehát nagyon is komoly realitása van. S hogy nem újkeletű törekvésről van szó, arra szolgáljon bizonyítékul: Margaret Thatcher brit miniszterelnök már harminc évvel ezelőtt azt jelezte párttársainak, szándékában állt nyilvánosan elismerni, hogy rosszul döntött, amikor miniszterelnöksége idején, 1986-ban aláírta az egységes európai piac létrehozásáról szóló európai egységokmányt. Ezzel a lépéssel ugyanis "megnyitotta az utat egy Brüsszel vezette európai szuperállam előtt". Akkor pedig még a migráció nem tartozott a kényszerítő eszközök közé, de a nemzeti hatásköröket már igenis veszélyeztette a brüsszelizálódás.

Az uniós tagság ügyében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 56. Kormányinfón kiemelte, hogy szerinte a britek a bevándorlás kérdése miatt döntöttek a kilépés mellett. „Megerősödtem abban az álláspontomban, hogy jó szívvel nem tudnék a bennmaradás mellett szavazni” – jelentette ki. Ez a miniszter személyes véleménye. Meg is kapta érte a magáét az ellenzéki pártoktól. A DK például mindebből arra következtetett: az őszre tervezett népszavazás témája megegyezik a brit kilépés okával, ez pedig azt jelenti, hogy "az Orbán-kormány az EU-ból történő kilépésre kér felhatalmazást a népszavazáson". Az ellenzéki párt ezért mindenkit arra kér: maradjon távol az őszi EU-ellenes népszavazástól, amely "ürügyet adhatna a kormánynak az EU-ból való kilépésre". Nos, ezt Lázár János egy korábbi Kormányinfón kategórikusan cáfolta, mondván: a magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy Magyarország betart minden EU-s jogszabályt és hazánk jövőjét az Európai Unió keretein belül képzeli el. A V4-ek minapi találkozóján egyébiránt az hangzott el, hogy nem az a kérdés, hogy kevesebb vagy több Európára van-e szükség, hanem az, hogy hogyan lesz jobb számunkra Európa. Milyen értékek mentén lehet az uniót megreformálni? Lázár János kijelentette, a magyar népszavazási kísérlet jó példa arra, hogy hogyan lehet nagyon fajsúlyos és nehéz kérdésről beszélni a választópolgárokkal annak elkerülése érdekében, hogy az egész európai eszme megkérdőjelezése bekövetkezhessen.

Soros Györggyel kapcsolatban ma sokan gondolkodtak úgy, hogy a milliárdosnak nincs köze a bevándorlással kapcsolatos uniós állásfoglalások kialakításában. A minapi felszólalása az Európai Parlamentben mindenkit tényszerűen győzhetett meg ennek az ellenkezőjéről. Csak zárójelben jegyezzük meg: Soros új hazája, az USA tízezer bevándorló befogadására tett ígéretet, s eddig 940-et fogadtak be.

Soros tehát kőkeményen nyomul személyes, illetve érdekeltségi körei számára megfelelő „európai megoldás” eléréséért. Nekünk nem lehet más, autentikus válaszunk rá, mint egy eredményes népszavazás az ősz folyamán, amely elutasítja a kvótát. Számunkra – s minden valóban demokratikus ország számára – a népakarat érvényesítése jelenti az európai megoldást.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/28346/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?