A TüntiFeszt és a XXI. századi valóság csatája a Városligetben

A kéménymászót biztonságba helyezték a szakemberek        MTI fotó

Egy minapi városligeti tüntetés kapcsán került elő a neve. Lendvai Ildikót szokás egykori kulturális cenzorként emlegetni, ami ellen persze ő rendre tiltakozik. Tény, hogy a pártállami időkben 1984-től 1989-ig nagyon magas polcon ült az MSZMP KB-ban. Szakterülete a tudomány, a közoktatás és a kultúra volt. Az értelmiségi, kulturális szférában innen mindenhova elérhetett a keze, akár tagadja áldásos cenzori tevékenységét, akár nem. S a pártállami idők nem igazán az ellentmondások évtizedei voltak, sokkal inkább a pártutasításoké, amelyek keresztbe-kasul átszőtték a mindennapokat a proletárdiktatúra keretei között. Lendvai „Nem-lesz-gázáremelés” Ildikó a ligeti tiltakozókról szóló népszavás írásában ismét elkapta szarva közt a tőgyét. Állításával szemben a köbméterenként 2-3-szoros gázáremelés megvalósulása után most a Liget-projekttel kapcsolatban sikerült neki – véletlenül se kicenzúrázni – mindenesetre kiradíroznia a valóságot. Azt állította ugyanis, hogy a budapestiek háromnegyede nem ért egyet azzal, amit a Ligetben terveznek. Más szavakkal: az építkezés egy kormányzati diktátum, amelyet mindenképpen meg kell akadályozni, hiszen nincs társadalmi legitimitása.

Akkor nézzük, milye van a Liget-projektnek.

Például törvény rendelkezik róla 2013 óta. A Liget-programhoz a parlament által megalkotható legmagasabb szintű jogszabály szolgáltat alapot, ami hároméves előkészítő munka eredménye. Az elmúlt három évben minden érvet és ellenérvet meghallgatott a kormány, ez alapján mérlegelt. Jórészt a városvédő zöld szervezetek és civilek felhívására, azok bírálatai, kritikái alapján döntött úgy, hogy a ligeti fejlesztésben legfontosabb a zöldfelület-rekonstrukció. Ez a munka lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb kertépítészeti alkotása és a magyar kerttervezők legfantasztikusabb teljesítménye.

Tehát nem rendkívüli kormányzati akcióról van szó, hanem egy tudatosan végiggondolt, az Országgyűlésben megtárgyalt, a társadalommal megvitatott és egyeztetett lépésről. Összesen tizenöt milliárd forintos beruházás lesz, amely 2018-19-re készül el, és amely eredményeképpen a Liget teljes egészében megújul.

Lendvai ennek ellenére piedesztálra emeli a tiltakozásból kéményt mászó Komáromi Gergely zenészt, aki az írás szerint „úgyis olyan hippis”. Hogy ez mit jelent, nem tudom. Valószínűleg jól hangzónak szánt, de abszolút üres publicisztikai fordulat. Tény, hogy a „TüntiFesztivál” elnevezésű rebellis programsorozat aktuális részeként Komáromi fölmászott a Közlekedési Múzeum kéményének tetejére. A magasban hangosbeszélőbe olyasmiket kiabált, hogy „1956–2016”, és hogy „a rendőröknek a nép mellett kellene állniuk”. Hogy ennek mi köze a Liget-projekhez, azt ne kérdezzék.

A nyaktörő mutatvány persze nagy riadalmat keltett, míg végül a tűzoltók lehozták a tiltakozót, s elvitték a kórházba. Megvolt tehát a show, volt látvány, fotóalapanyag, vágókép a médiumoknak. „Mellékprogramként” eközben egész nap aktivisták demonstráltak a Liget beépítése, most konkrétan a Közlekedési Múzeum bontása ellen. Hozzáláncolták magukat az ablakrácshoz és a postaládához. Aztán a TüntiFeszt aktuális része véget ért.

Hogy miért lehetett ennek is nagyobb füstje, mint lángja? Feltehetően primér politikai okokból. Hogy szembe lehessen menni a kormánnyal, hogy ismét lehessen feszültséget kelteni. Jól jön az majd a választási kampányban, lehet rá hivatkozni.

Az elmúlt harminc esztendőben egyébiránt senkinek nem szúrta a szemét, hogy a Ligetben 35 százaléknyi betonjárda és betonút éktelenkedik, ahol autók parkolnak. Minőségükkel, rendezettlenségükkel kapcsolatban jó néhány jogos kritika elhangzott az elmúlt húsz esztendőben. Ma a Liget 60 százaléka zöldfelület, 35 százaléka pedig lebetonozott aszfalt. A fejlesztések eredményeképpen a zöldfelületek aránya nem csökken, hanem 65 százalékra nőni fog. Emellett teljesen megújul a növényzet, több ezer új fát ültetnek.

Tehát a politikai célzatú tiltakozásokat azért lehet valószínűsíteni, mert az alapértékek – zöldfelület-beépítettség aránya – sokkal kedvezőbb lesz a beruházás után, hogy a minőségükről, a XXI. századi kertépítészeti kultúra meghonosításáról és a megújuló épületek szemet gyönyörködtető építészeti mutatványairól ne is beszéljünk.

Amikor a jó aránya nő, a rosszé pedig csökken, akkor – normális esetben – az emberek megsüvegelik a vállalkozást. Ha valaki a rossz, az elavult, az ósdi konzerválásáért küzd, ott felvetődhetnek komoly egészségügyi kérdések vagy sima politikai érdekek.

Érdekes módon a szomszédos Vidámpark lebontása, az Állatkert területének bővülése egyetlen civil aktivistát sem zavart. Pedig a Vidámpark lebontása már befejeződött és kezdődik a helyén a hatalmas építési területtel járó mélygarázs kialakítása. Politikai érdekesség: az Állatkerthez csatlakozó terület megújítása, amelyben egy impozáns, mégis környezetbe simuló Biodom is helyet kap, az Állatkert vezetésének javaslata volt, ezt fogadta el a Fővárosi Önkormányzat. Az Állatkert vezetője pedig az a Persányi Miklós, akit az SZDSZ delegált annak idején a kormányba. Persányi 2003 májusától 2007 májusáig környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt a Medgyessy-féle, illetve az első és a második Gyurcsány-kormányban. Ahol tehát érvényesülnek az egykori MSZP–SZDSZ érdekek, ott csönd van. Másutt pedig ugyanezek az érdekek, az MSZP–SZDSZ mai utódpártjai – DK, Együtt, PM, MoMa, MLP – hadonászó civiljei a szembenállást gerjesztik. Szívük joga!

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyértelműsítette, „mi nem a tiltakozás ellen vagyunk, azt korlátozni nem akarjuk! Ugyanakkor a beruházónak és a kivitelezőnek a munkavédelem és az építésvédelem szabályait garantálnia kell. Ezért az építési területeket, mint ahogy minden más építkezés esetében is, le fogják keríteni. Kerítésen kívül a tiltakozásnak semmiféle akadálya nincsen.”

Mi készül a Ligetben 2018-19-ig? Épül egy mélygarázs, épül a Közlekedési Múzeum, épül a Nemzeti Galériának az új épülete, épül egy raktározási központ, teljesen fölújításra kerül a park. Megépül egy új színház, megépül a Magyar Zene Háza, megvalósul az Állatkert, megújul a Szépművészeti Múzeum, a teljes közúti infrastruktúra, illetve az Olaf Palme-ház is korszerűsítésre kerül.

Mindez határidőre el fog készülni.

Akármennyire is bátorítja az egyébként szintén MSZP-SZDSZ érdekeltségű Lendvai Ildikó a tüntetőket.

A fejlődés az emberek elementáris igénye. A korszerű, tartalmas és szép valóság iránti vágy mindig felülírja azokat a gondolatokat, amelyek szerzői ezt el akarják tagadni.

Ez a ballib ellenzék legfőbb bánata. A választópolgárok döntő többsége azonban egyáltalán nem szomorú miatta.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/28412/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?