A brezsnyevi Júdás-csókra vár a Jobbik?

A nagy pillanat

A népszavazással kapcsolatban a Jobbik persze továbbra is kétfelé beszél. Hol az Alaptörvény módosításáról papol, hol a referendum támogatásáról. Ezzel kétkedéssel tölti el követőiket, fenntartja bennük a bizonytalanságot, ami oda vezethet, hogy végül – a 2014-es listára leadott voksokkal számolva – a választók 20 százaléka, 980 ezer ember jó része távol maradhat a szavazástól. Ez esetben az alacsony részvétel miatt érvénytelen népszavazás végén Gyurcsány Ferenc hihetetlen örömében, önkívületi állapotban, jutalomból talán még – bocsánat a kifejezésért, Leonyid Brezsnyev és Kádár János példáját követve – szájon is csókolhatná Vona Gábort.  

Áder János köztársasági elnök döntött, október 2-án vasárnap lesz a kényszerű betelepítés elleni népszavazás! Ez a bejelentés felkapcsolta a reflektorokat, hogy az erős fényben mindenki pontosan láthassa, hogyan táncolják el a politikai erők a népszavazással kapcsolatos álláspontjuk koreográfiáját. A kérdés ugye, amire a választ kell majd adnunk, nem túl bonyolult: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kezdeményező kormánykoalíció pártjainak válasza nem kérdéses: egyértelmű nem. Ők nem akarják, ezért is kezdeményezték a népszavazást. Ugyanúgy kristálytiszta a balliberális ellenzék szándéka is: az MSZP-é, a Demokratikus Koalíciójé, az Együtté, a Párbeszéd Magyarországérté, a Magyar Liberális Párté, a Modern Magyarországért Mozgalomé, tehát a volt MSZP-SZDSZ koalíció utódpártjaié egyértelmű igen. Igen, ezek a politikai erők akarják, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.

A politikai táncelőadás kizárólag a Jobbik esetében rejt mozgalmasságot.

Emlékezhetünk, hogy a Jobbik idén februárban még egyértelműen támogatta a népszavazást. Mondhatni sajátjának érezte a referendumot, mert egy népszavazásra korábban már javaslatot tettek. Néhány hónappal később, májusban viszont már így nyilatkoztak: a Jobbik szerint referendum helyett az alaptörvényben kell rögzíteni a kötelező betelepítési kvóták elutasítását.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke azzal érvelt pártjuk törvénymódosítása mellett, hogy az nem kerül milliárdokba, kiküszöböli az érvénytelenségi vagy eredménytelenségi feltételt és a legmagasabb jogi szinten garantálná a betelepítés elutasítását.

Eközben Gyurcsány Ferenc is elővette a bármi áron hatalomra vágyó pártvezér szirénhangját, s kedveskedő, a néppártosodni vágyó Jobbik támogatóinak gondolkodását a DK felé vonzó nyilatkozatot tett Vona Gáborról. „Remélem, nem értik félre, ha nem tudtam volna, hogy ő (azaz Vona Gábor – a szerk.) beszél, akár azt is gondolhattam volna, hogy egy tisztességes polgári politikus beszél.” Jelezte továbbá, hogy őt nagyon zavarja, ha valakit pusztán azért bántanak, mert más a vallása, a hite, a származása, és a Jobbikban erős ez a vonulat. Majd úgy folytatja: „…ezért amíg én vagyok a DK elnöke, addig én nem fogom megengedni, hogy a DK a Jobbikkal politikai szövetségre, együttműködésre lépjen, amíg nem válik teljesen vállalható, valamilyen mérsékelt párttá. De ha azzá lesz, azzal nekem nincsen bajom. Hát, lehet, hogy lehet kutyából szalonna, nem?”

Nem sokkal később Vona pedig azzal válaszolt Gyurcsánynak, hogy igen, ők már egy nagyon is mérsékelt párt. Vona ezt így fogalmazta meg: „A Jobbik sikeresen lezárta a néppártosodási folyamatot, így most már egy nemzeti néppártnak tekintendő.” Mint mondta, most már a választási célegyenesbe fordultak, ennek megfelelően „még nagyobb felelősséggel, alázattal és önbizalommal kell együtt dolgozunk, hiszen a Jobbik a második legerősebb párt, és a legerősebb ellenzéki erő”. Még nem nyújtotta ugyan ki a kezét Gyurcsány felé, de finoman jelezte, hogy készen áll a mennyegzőre. A biztonság kedvéért kicsit a muszkliját is megvillantotta, mondván, ők a legerősebb ellenzéki erő, amely méltó ajánlatra vár, de ez csak a közönségnek szóló meddő erőfitogtatás. Hiszen Vona is tudja, hogy önmagában a Jobbik semmire sem megy az erejével. Gumimacit lehet nyerni vele a búcsúban, legfeljebb jól fizető ellenzéki helyeket a parlamentben, de választást nem.

A bizalom pedig illékony. A választók nem egy balos Jobbikra kíváncsiak, jóllehet a párt létezése kizárólag a baloldal érdekeit szolgálja. A szocikban csalódott szavazókon kívül a húsz százalék körüli választói bázisának döntő részét azok teszik ki, akiknek rokonszenves a párt szélsőségessége, radikalizmusa. Olyan hívószavakat használnak, amelyek csak bizonyos titkos felhatalmazással rendelkező kiváltságosok számára megengedettek a politikai közbeszédben. Vonáék kuruc.infós megnyilatkozásai révén vált sokakat vonzó párttá a Jobbik. A néppártosodás révén viszont éppen ezeket a hívószavakat kell elhagyniuk, éppen a radikális alelnököktől kellett megválniuk, hogy megfeleljenek Gyurcsánynak, Simicskának, a hatalmat minden áron megszerezni akaró Soros-bázisú erőknek. Hogy kutyából is lehessen szalonna.

Ez esetben azonban félő, hogy szépen elszállingóznak a választók. Inkább voksolnak egy mérsékelt jobbközép Fideszre, mint egy olyan pártra, amelynek csak a leánykori neve Jobbik. „Bekötött” fejjel pedig egyáltalán nem hasonlít egykori önmagára. Feltéve, hogy az így megmaradó öt-tíz százalékos szavazóbázis még kellő vonzerővel bír a társat keresőkre.

Magyarország leghazugabb pártja, az SZDSZ példája lebeghet a szemük előtt, amely 1990 után szintén a második legnagyobb politikai erőt alkotta. Végül 2010-ben a politikai szemétdombra kerültek, mert csalódtak bennük a választók. Ez a veszély nem kicsi a Jobbik számára sem. Ezért kell a lehető legtovább titkolni, hogy mi is a párt igazi szándéka a választásokon a szövetségpolitika terén.

A népszavazással kapcsolatos álláspontjukból jól látszik, hogy durván szembe mennek a kormánnyal, politikai hazardírozásnak minősítik a migráció ellenes küzdelmet. Megzavarva a választók tisztánlátását a népszavazás érvénytelenségére, eredménytelenségére játszva, a ballib ellenzék szekerét tolva. Mint akik a brezsnyevi Júdás-csókra várnak.

Sokan látják már, hogy a Jobbik a baloldal szoros szövetségese. Ezek a választók tesznek érte, hogy mire eljön a szavazás ideje, ezzel minden józan magyar tisztában lesz.

1
http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/28446/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Dobe 2016-08-05 23:00:13
Előbb a Jobbik, mint a Fidess
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?