Szamárfül és baloldal?

Martin Schulz és Botka László

Nem lehetett valami jó dolog baloldali szavazónak lenni akkor, amikor Orbán Viktor elmondta napirend előtti felszólalását az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. Különösen azokon a településeken, ahol baloldali a településvezetés: Zuglóban, Salgótarjánban, Szegeden. A kormányfő ugyanis szomorú nyilatkozatra hívta föl az ország nyilvánosságának figyelmét. Mint mondta, Brüsszel cselre készül, ha nem boldogulna a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy azok majd befogadják a migránsokat. „Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel. Most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek „ – mondta Orbán Viktor. A baloldali vezetésű településeken élőknek, ott is különösen a baloldali szavazóknak is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.

Amikor a parlamentben elhangzottak a fenti gondolatok, az ellenzék közbekiabálásokkal igyekezett megzavarni a miniszterelnököt beszédében. Orbán azonban nem jött zavarba. Fölhívta a bekiabáló, tiltakozó ellenzéki képviselők figyelmét, hogy nem nála kell reklamálni. Ő mindössze felidézte Martin Schulznak, az Európai Parlament baloldali elnökének a nyilatkozatát, amely ellen érdekes módon egyáltalán nem tiltakozott egyetlen baloldali párt sem. Hallgatásukkal mintegy megerősítve, hogy egyetértenek Schulz gondolataival.

Martin Schulz pedig nyilván nem beszélt a levegőbe. Emlékezhetünk, hogy néhány hónappal ezelőtt létrejött egy találkozó közte és a szegedi polgármester, Botka László között, amiről sok konkrétum nem látott napvilágot. A találkozás ténye azonban már önmagában sokak számára elgondolkodtató volt. A sajtó már akkor találgatni kezdte, hogy elképzelhető-e megállapodás az egyes települések és az Európai Unió valamely intézménye között a migránsok betelepítéséről a kormány hozzájárulása nélkül. Akkor nem lehetett pontos választ hallani, most azonban Orbán Viktor szavaiból kiderült, hogy nagyon is reális lehet ez a veszély.

Azt gondolom, hogy a baloldal tisztességes szimpatizánsai, szavazói mindenekelőtt józan magyar emberek, akiknek fontos a hazájuk, szeretik és féltik annak kultúráját, hagyományait, az ezeréves államiság valamennyi értékét és egyáltalán nem akarnak lemondani arról, hogy unokáink is ilyen környezetben váljanak felnőtté. De féltik nehezen megszerzett életszínvolalukat, s azt a vágyukat, hogy egyszer majd nyugati színvonalon élhessenek. Döntő többségükben ezért mennek el szavazni október 2-án és a szavazófülkében a NEM-et fogják beikszelni. Nyilvánvaló, hogy ők ilyen sorsdöntő kérdésben csak másodsorban baloldali szavazók, akiknek a szívük és a józan eszük parancsa fontosabb, mint a pártok vezéreinek referendummal kapcsolatos ajánlásai.

A három baloldali település szavazóinak azért kell feltétlenül ott lenni és NEM-mel szavazni október 2-án, hogy helyben ezeken a településeken is nyilvánvaló legyen: a lakosság – köztük a legtöbb baloldali választó is – tiltakozik az ellen, hogy migránsokat telepítsen az Európai Bizottság Magyarországra. S az ellen is, hogy a migránstelepek Zuglóban, Salgótarjánban vagy Szegeden létesüljenek határainkon belül. Elképzelhető, milyen szégyen lenne az ország többi lakója előtt, ha ez az eset mégis előfordulna. Elképzelhető, miként tekintene e három település lakossága saját városvezetőire, Karácsony Gergelyre, Fekete Zsoltra, Botka Lászlóra, akik akaratuk ellenére befogadják és elhelyezik a menekülteket. A vezetők nyilván jól járnának a boltolással, a helyiek viszont nyöghetnék a migránsok eltartásának költségeit, ami nem menne másból, mint a lakosság megadóztatásából.

De ne gondoljunk többet erre a szörnyű, szélsőséges helyzetre, hanem tegyünk meg mindent azért, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen.

Megjelentek olyan friss közvéleménykutatások (pl. Závecz Research), amelyek úgy látják, hogy csökken a részvételi hajlandóság. A népszavazás érvényessége valószínűsíthető ugyan, de nem bizonyos. Hiszen – mondja Závecz Tibor – az 53 százalékos részvételi arány mérésében benne van a 2-3 százalékos hiba lehetősége. Azt azonban már nem tette hozzá: más felmérések szerint 22 százalék azt mondta, hogy valószínűleg elmegy szavazni. Ha közülük csak minden második váltja be az ígéretét, akkor is 60 százalék körül lehet azoknak az aránya, akik részt vesznek a voksoláson. Azaz a népszavazás érvényes lehet. Eredményességéhez pedig kétség sem férhet, hiszen a referendum résztvevői kiugróan magas arányban fognak NEM-mel szavazni, míg az igen-ek valószínűsége néhány százalék mindössze.

Remélhetőleg a népszavazás megadja a felhatalmazást a kormány számára, hogy határozottan, ha kell harcosan lépjen föl az Európai Bizottságban a nemzeti érdekek védelmében. Így a baloldali vezetésű településeknek sem kell majd szégyenkezni azért, mert a választói akarattal ellentétesen gondolkodó polgármesterei, városvezetői vannak.

Martin Schulz nyilatkozata éppen arra kell, hogy sarkalljon minden baloldali vállalkozót, hogy ha eddig hezitált is, minden kétségét tegye félre és a saját, illetve családja védelmében menjen el a referendumra és szavazzon NEM-mel. Ne legyen a baloldal szavazóbázisa azzal megbélyegezhető, hogy a választói még jól felfogott személyes és családi érdeküknél is előbbre valónak tartják a párt parancsát. Ezek az idők már 26 éve szerencsére elmúltak.

A haza védelmében mindenkinek joga, sőt kötelessége kiállni. A baloldaliaknak most különösen.

Nehogy a nemzeti érdekekkel szembeni magatartás rajtuk ragadjon, mint szamáron a fül.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/30207/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?