Debreczeni-könyv, hányáscsillapítóval

Karácsony közeledtével Debreczeni József könyvet jelentet meg Simicska Lajosról. Orbán Viktor egykori tanácsadója, életrajzírója most Gyurcsány Ferenc bizalmasaként a Demokratikus Koalíció politikusa. Ez a két-három tény egymás mellett már önmagában jelzi, milyen célzattal születhetett az a kötet, amely Orbán Viktor legádázabb ellenségét igyekszik bemutatni egy most már nyilvánvalóan liberális értékrendet valló szerző szemüvegén keresztül, jóllehet ezt Debreczeni tagadja. Bár a könyvben Simicska nem nyilatkozik, friss információk így nem állnak a szerzők rendelkezésére a két ember megromlott viszonyának aktuális állásáról. Debreczeni az eddig napvilágot látott információkat felhasználva szövegezi újra dehonesztáló gondolatait a magyar miniszterelnökről.

Debreczeni azonban nem volna Debreczeni, nem volna orbánistából gyurcsányistába átváltozni képes transzformer, ha nem bizonyítaná torz képeségeit, ami normális ember számára nyilvánvalóan megvalósíthatatlan feladat. ’Van annyi pénz!’ – hallom az ellenvetést. Sokak szerint nincs. Ha valakiben őszinte a nemzeti elkötelezettség, a konzervatív világnézet, akkor nem lehet pénzzel megfizetni az átalakulást. Ahogy anyagyilkossá sem válik senki attól, hogy valaki pénzt ígér a bűncselekményért. Debreczeninek azonban könnyen megy az átváltozás. Lehetséges, hogy éppen azért, mert számára ez inkább visszaváltozás, hazatalálás bőszen tagadott lelki bölcsőjéhez a gyurcsányi fészek melegébe.

Ha nem így lenne, akkor biztosan nem vinné rá a lélek, hogy újonnan indított blogjában megismételje a számtalanszor cáfolt, mindmáig senki által be nem bizonyított vádat Orbán ügynökmúltjáról. Már csak azért sem, mert nem volt neki. Új információ ezúttal sem került elő az üggyel kapcsolatban, s ami napvilágot látott, azt a miniszterelnök személyesen cáfolta. „Valótlan, abszurd, nevetséges.” Nem tud felmutatni senki egyetlen dokumentumot sem, ami alátámasztaná a miniszterelnöki cáfolat ellenkezőjét.

„Jelentenem kellett rólad, Lajos” – dobta be a nyilvánosságba konfliktusuk kezdetén Simicska Lajos a fenti mondatot, aki azzal kezdte Orbánnal szembeni bosszúhadjáratát, hogy a tavaly februárban kipattant összeveszésük után előállt ezzel a régóta bizonyítatlan ügynökváddal. Ezt most Debreczeni felturbózza, hogy magára, pontosabban főképpen a Simicska-könyvre terelje a figyelmet. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy most is beismerte, hogy új információk híján a vádakat nem is óhajtja bizonyítani, mert – mint mondta – azok már korábban olvashatók voltak a sajtóban. A nyilvánvalóan hamis adatok Debreczeni számára elegendők ahhoz, hogy azokat hivatkozási alapul használja. Ez azért is elborzasztó, mert éppen Debreczeni József az az ember, akiről szintén megjelentek olyan információk, hogy korábban ügynökként tevékenykedett. Ezt ő cáfolta. Ám igazából ő az az ember, aki tudja, milyen szörnyű lelki teher igaztalan vádak ellen szélmalomharcot folytatni. Ennek ellenére képes tollat ragadni a témában Orbán Viktorral szemben.

Hát ilyen előzmények után „ajánlom” Debreczeni József Simicska-könyvét a karácsonyi bevásárlás előtt. A szürke dominanciásra hajazó címen napvilágot látó kötetből már lehet részleteket olvasni a liberális sajtóban. A megjelent szemelvényekből egyértelműen kitűnik, hogy a könyvvel Orbán Viktor besározása az elsődleges cél s nem Simicska Lajos arcélének megrajzolása. Csak egy mondat a kötetből ízelítőül. „Ekkor alakult ki végképp az a közös meggyőződésük, hogy a politika eszköze és célja egyaránt a pénz. A pénz hatalmat szül, a hatalom még több pénzt…” – írja a szerző az 1994-es, FIDESZ számára vesztes választások utáni időszakról. A sunyi fogalmazással a Simicska-féle pénzközpontúságot, a hatalomhoz való ragaszkodást igyekszik Orbánra is ráhúzni. Teljességgel sikertelenül. Ha Debreczeninek igaza volna, akkor azt a választók már anélkül is tisztán látnák, hogy a szerző papírra vetette sanda sugalmazásait. Ha Debreczeninek igaza lenne, akkor nem nyerte volna meg a választást Orbán Viktor 2010-ben, 2014-ben egyaránt kétharmaddal. Mert az embereket tartósan és tömegesen sosem lehet becsapni. S az eltelt hat esztendő már elég hosszú idő ahhoz, hogy visszaigazolja ezt az állítást.

Hogy ezek után ajánlom-e a kötetet a karácsonyi ajándékok közé, kérdés. Az viszont semmiképpen nem ajánlható, hogy az érdeklődők ne vegyék, ne olvassák, mert akkor arra lehetne gondolni, hogy valamiféle takargatnivaló rejlik benne. Így hát azt javaslom, vegyék, olvassák, de mindenképpen úgy üljenek neki, hogy a kezük ügyében hányáscsillapító van. Azt hallottam, hogy több könyvesboltban eleve ilyen pirulákkal együtt fogják árulni. Nagyon valószínű, hogy szükség lesz rá!

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/32184/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?