Zöldségeket ír, vért hány az mno

Undorító szemétdomb vagy megóvandó érték a Liget? – ezzel a minden rációt nélkülöző írással rukkolt elő az mno.hu. A dolgozat még az mno-fanok között is osztatlan népszerűtlenségre tett szert, hiszen jóval több, mint huszonnégy órával a megjelenése után is csupán néhány megszállott olvasójuktól mindössze egy kézen megszámolható mennyiségű ajánlást rögzített a gép.

Ez nem is csodálni való, hiszen a szerző se a ligetvédők, se a Városliget újjáépítői számára nem kínál új adalékot, új érvet az átgondolásra.

Mindössze azzal birkózik – na, nem szó szerint, de lehet még akár így is –, hogy a nagyszabású fejlesztésről rendszeresen beszámoló, a Ligetprojekt állásáról az érdeklődőket hitelesen, naprakészen tájékoztató minőségi periodika miért és mennyiért végzi el ezt a munkát.

S itt van a kutya elásva! Ha ugyanis a jeles szerző hozzákezd a zsebekben való turkáláshoz, akkor legalább vegye a fáradságot és legyen alapos. De nem! A fib monogramú alkotónak csak arra volt érkezése, hogy a taccsvonalról bekiabált gibici információkat magáévá tegye, így zöldségeket írjon. S már ült is a klaviatúra elé, hogy a szerkesztői simogatásért cserébe vért hányjon az olvasók elé Csúri Ákosról, a lap felelős szerkesztőjéről. Arról a szakmai tekintélyről, aki eddigi teljesítményével kivívta a rangot magának a szakmában. S tudjuk, hogy aki ezt elérte, az nem tesz le gagyit az asztalra, mert az – pártállástól függetlenül –szakmailag nem megengedhető egy igényes szerkesztő számára.

Persze megeshet, hogy a jeles mno-szerző számára az a gagyi, ha valaki hitelesen tájékoztat, ha valaki bemutatja, hogy egy-egy területen melyek az aktualitások, hogy áll a főváros egyik legnagyobb szabású fejlesztése, amelynek egy-két év múlva a magyarok s a világ minden tájáról érkezők csodájára járnak. Az a projekt, amelynek hiányában évtizedes lemaradásban volt Budapest jobb sorsra érdemes közparkja. Az egykori BNV-pavilonok úgy csúfoskodtak ott, mintha nem a magyar főváros kulturális centrumának tőszomszédságában állnának. Szégyen. Szerencsére nem a mai kormánykoalíció, hanem a letűnt pártállam s azon ellenzéki politikai erők szégyene, amelyek elődei húsz évig kormányozták Budapestet, s fejlesztések helyett csak romokat, adósságot s korrupciógyanús szerződéseket hagytak hátra, lásd Alstom. Ezek szekerét tolja nagy elánnal az mno, ezért lett a valaha szebb napokat megélt Magyar Nemzetből a ma már senkinek sem kellő ellenzéki pártok nemzetellenes, sőt nemzeti értékeink ellenes szekértolója. A szerző azt a Ligetprojectet szapulja, amely ha elkészül, a londoni, New York-i s a többi nagyváros híres és csodálatosan rendben tartott közparkjai közé emelkedik majd fel.

Jeles szerzőnk tehát ha például felhívja telefonon Csúri Ákost, akkor megtudta volna, hogy azok a költségek, amelyekről ő lapelőállítás kiadások címén ír, nagyágrenddel kisebbek. Nem az volt tehát a cél, hogy az mno és a szerzője tájékoztasson valamiről, hanem az, hogy hangulatot keltsen. Rossz hangulatot egy jó ügyről.

Örömmel jelenthetem, ez sikerült is. Csak éppen a fagyi visszanyalt. Az orbitális hiba, s az üres, semmitmondó írás immáron nem másnak, mint a Magyar Nemzet Online-nak dehonesztáló.

Szegény Pethő Sándor, forog a sírjában.

Simicska Lajosnak pedig ez tetszik.

Mit mondjak, kutyagusztusuk van!

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/32484/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?