Szerszám, pattanás, Puzsér

Puzsér Róbert, a magát szívesen médiaszemélyiségként számon tartó ember kimondta a frankót, az egyetlen konkrét módszert Orbán Viktor rendszerének leváltására. Ezzel egyidőben meg is mutatta, hogy ő is szívesen viseli Pomádé király új ruháját, amiben, ugye az uralkodó ruhátlan. Puzsér a vasárnapi, néhány száz embert mozgósító, a sajtószabadságot ért lengyelországi támadások ellen tiltakozó, a varsói demonstrálókkal szolidaritást vállaló ellenzéki demonstráción felszólalóként mutatta be, hogy mennyire mezítelen ember. Mi tagadás, Puzsér nem szép látvány meztelenül még a lengyel nagykövetség előtt sem. Bár ő környezetszennyezés dolgában nagyon otthon van, hiszen újságíróként és televíziós emberként is rendszeresen és súlyosan hullatja maga után a szellemi hulladékot.

Igényes szónok ilyen közhelyes üzenettel ki se áll az emberek elé. De Puzsér nem igényes, nagyon nem, ezért aztán libeghet rajta Pomádé ruhája. Őszintén remélem, a kedves olvasó nem vizuális típus, s így saját fantáziája megkíméli őt e copfos, magát folyamatosan előtérbe riszáló ember nyers látványától.

S nem kell mondanom, a demonstráción azon lengyel barátaink ellen tüntettek, akik a legfontosabb szövetségeseink az Európai Unióban, akik a V4-ek legerősebb államaként segítik Magyarországot abban, hogy eredményesen vegye fel a harcot a nemzetállami érdekek védelmében. Például napjaink legfontosabb küzdőterén, a kötelező betelepítések terén.

Puzsérék természetesen a migránsbarátokkal szimpatizálnak, akik Lengyelországban ugyanúgy ráeresztenék a népre az idegeneket, ahogy itthon Gyurcsányék, Szigetváriék, Juhászék. S ugyanazt a liberális sajtódiktatúrát akarnák konzerválni, amely idehaza nagy nehezen kezd veszíteni az erejéből. Ugyanazt a liberális hazugságvilágot akarják fönntartani, amelyre az európai nemzetek polgáraiban sincs fogadókészség, s amely ellen Amerikában is föllázadt a középosztály azzal, hogy Doland Trumpot választotta elnöknek.

Puzsér tehát nem tagadja meg önmagát. Most is szembe megy a választók többségének akaratával, a 3,3 millió népszavazó szándékával, s a többször súlyosan leszerepelt balliberális ellenzéknek igyekszik bizalmat összekoldulni. Szánalmas erőlködésénél csak a választott téma a szánalmasabb. Megoldást kínál Orbán Viktor megbuktatására, ami ráadásul szerinte az egyetlen konkrét módszer. Tudják, mi az? Hogy fogjon össze az ellenzék, s csak egy jelöltet állítson a Fidesszel szemben. Mindezt olyan unikumként közli, mintha az elmúlt időszakban nem hallottuk volna ezt a megoldást a legkülönbözőbb ellenzéki politikusok és liberális civilek szájából. Csak az a baj, hogy egy lépéssel sem jutottak közelebb az összefogáshoz. Ezért már többen – kétségbeesésükben – forradalom, erőszakos hatalomátvétel után kiáltottak.

A nagyon okos Puzsér azonban itt nem áll meg. Azt is megmondja, hogy a győztes választás után mi legyen az első két lépés. Egyrészt meg kell változtatni a választási törvényt, illetve le kell váltani Polt Pétert és egy másik legfőbb ügyészt kell kinevezni, hogy megindulhasson a korrupció ellenes munka.

Erre mondják, hogy nem vérszegény, bár a „program” nagyon is arra hajaz, hanem hülye szegény. Puzsér úgy tesz, mintha ez a baromi nagy igazság, amit ő itt a lengyel nagykövetség előtt elővezetett, csak neki jutott volna az eszébe. S kezében tartva a bölcsek kövét, ’a nagy megoldást’ öntudatosan odavágja a hallgatóság asztalára, s megengedi, hogy ezért (is) imádják őt. Hogy végre újfent megmondta a tutit, hogy végre megvan a 2018-as választás, hogy a nagyon okos Puzsér most már biztosan győzelemre viszi népét.

Ez a copfos, önmagát folyamatosan riszáló ember azonban egy apróságról megfeledkezett. Igaz, ez az apróság liberáliséknál nem igazán számít. A tábor egyik jelese például korábban nem gondolkodó lényként, csupán egységsugarú síkidomként beszélt róluk. Igen, a választóról van szó. Ő hiányzik a gondolatmenetből. Méghozzá a megfelelő számú választó, akik az ellenzék szövetségét, ha létrejön, győzelemre tudják segíteni. Ahhoz pedig, hogy a kétharmados választási törvényt is módosítani tudják, még több voksoló kellene. Ám ilyen aprósággal már végképp nem számol a nagyon okos Puzsér még nálánál is okosabb feje. Neki csak az a fontos, hogy ezt a nagyon tuti s még annál is „eredetibb” gondolatot ­– ami valójában kisebb, mint bolha szerszámán a pattanás – a nagyon nagy arcából teli szájjal és hihetetlen határozottsággal kinyilatkoztassa. Ahogy szokta.

Mindebben a legszörnyűbb az, hogy Puzsér maga is tudja, hogy a keze a bilibe lóg. Hogy ez az egész hagymázas baromság, s mégis mondja teli szájjal. Rá kéne jönnie: attól, hogy pódiumon beszél, még nem színházban van. Itt nem tapsban mérik a sikert, hanem közbiztonságban, életszínvonalban, boldogulásban. A magyarság jövőjében.

Ez azonban őt egyáltalán nem érdekli. Fontos, hogy a simicskás, simlis gázsija ettől méginkább stabilizálódjon, netán tovább növekedjen. Hiszen Puzsér alapvetően tesz a magyarok érdekeire, s ugyanúgy lesajnálja a történelmi magyar-lengyel barátságot. Ez pedig önmagában botrány. Egyben kiváló éceszgéberi teljesítmény az ellenzéki választási esélyek minimalizálására.

De a cél szentesíti Puzsér eszközeit. A legfontosabb, hogy ő legyen a legszebb és a legokosabb.

Hát, gyönyörködjön benne, aki akar!

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/32645/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?