A kutatás-fejlesztés százmilliárdjaiból épül Magyarország jövője

Magyarország nyertese a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszaknak. A kormány eltökélt a Európai Unió mind a 9000 milliárd forintos keretének felhasználásában – szögezte le elöljáróban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap reggel a Kossuth Rádió Európai Idők című műsorának adott interjújában.

Jelezte, 2017. március 31-ig minden pályázatot kiírnak, decemberig pedig mindent elbírálnak és 2018 március 31-ig a 9000 milliárd forintot lényegében el is költik.

Kiemelte, idén a kabinet 2500-2700 milliárd forintot fordít fejlesztésre. Az uniós források a versenyképes gazdaság erősítése miatt szükségesek. Ezekben az években kell megteremteni annak feltételeit, hogy amennyiben 2020 után kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre, az ország akkor is hatékonyan tudjon működni. 2007-2013 között 17 százalékot fordított az állam gazdaságfejlesztésre, a jelenlegi ciklusban pedig 60 százalékot, a többit fizikai és humán infrastruktúra fejlesztésre, ami óriási különbség, húzta alá Lázár János.

Emlékeztetett, Magyarország 3-3500 milliárd forintot fizet be az uniónak 2020-ig, illetve uniós tagságunkkal a magyar gazdaságot védő piaci eszközökről, vámokról Magyarországnak le kellett mondania. Tehát kapunk is és fizetünk is be az uniónak, tette hozzá. Ha a Brexit kapcsán az Európai Bizottság újra kívánja tárgyalni az uniós források 2020 utáni kérdését, Magyarország ettől nem zárkózik el, de ez fölveti azon eszközök témakörét is, amelyekkel korábban a magyar gazdaságot védte az ország.

A miniszter kiemelte, hogy a KPMG által készített tanulmány szerint a GDP 1-2 százalékkal csökkent volna 2008-2010 között, ha az Európai Uniótól érkező pénztömeg hiányzik. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya pedig azt nyomatékosítja, hogy a 4-5 százalékos gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükségesek ezek az uniós források. Lázár János kiemelte, a korábbi költségvetési ciklus 3-4000 milliárd forintja helyett most 1000-1500 milliárddal kevesebb megy út- vasútfejlesztésre. Ez az összeg most a vállalkozókhoz kerül, hangsúlyozta.

Kiemelte, az elmúlt tíz évben 70 ezer támogatást ítéltek oda, ebből 40 ezer vállalkozás kapta a forrást, létrehozva 200 ezer munkahelyet. Hozzátette, a kormány megakadályozza, hogy a vállalkozások uniós támogatásból veszteségeiket finanszírozzák vagy jövedelmezőségüket javítsák, feltételül szabva a pénz fejlesztésekre fordítását. Jelezte, 2007 és 2013 között például 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba földalapú támogatásként, illetve fejlesztésként, ehhez képest a termelékenység nem növekedett, a versenyképesség nem javult. A tárcavezető emlékeztetett, 2010 után a kormánynak nem volt lehetősége, hogy az uniós forrásfelhasználások irányát módosítsa, csak – forrásmentésként – a sebességén tudott változtatni, felgyorsítva a kifizetéseket. Hozzátette, korábban nem volt lehetőség például arra, hogy az élelmiszeriparnak 300 milliárd forintos keretet tudjanak biztosítani, most van. Az élelmiszeripar fejlesztése nélkül ugyanakkor a mezőgazdaság nem tud fejlődni.

Lázár János utalt rá, a pénz elköltésének módját döntő mértékben Brüsszelben határozzák meg. A magyar kormány minden lehetőséget megragad, hogy megkönnyítse a pénzhez való hozzájutást. Ebben segít az előleglehívás lehetősége, amelyet a magyar kormány saját eszközből tud megoldani. Tehát aki megnyerte a pályázatot, az a támogatás ötven százalékát előlegként igénybe veheti. Hozzátette, a magyar költségvetés több előleget tud saját erőből kifizetni, mint amennyit Brüsszel akar adni. Hozzátette, a pályázatok értékelését az átláthatóság jegyében az állami tisztviselői kar ma már 5000 fős szakembergárdája végzi, visszaszorítva a kiszervezéseket, a sikerdíj fejében végzett pályázatírásokat.

A miniszter kiemelte, az uniós források terén Magyarország a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések, a kifizetések tekintetében sereghajtókból az első négybe jött fel. Aláhúzva, ebben a ciklusban valóban több pénz megy a vállalkozások fejlesztésére, s kevesebb közvetlenül az életminőség javítására. A jó vállalkozás azonban több bért és több adót képes fizetni, ami szintén hozzájárul az életminőség javításához.

Lázár János az OLAF-jelentéssel összefüggésben a Főváros egykori vezetőinek saját, protokolláris szerepük hangsúlyozásával kapcsolatban megemlítette, hogy valakik mégiscsak meghozták az döntéseket, aláírták a szerződéseket. Utalt rá továbbá, hogy a 4-es metrót építő külföldi vállalatok miatt nemzetközi csalás és lopás miatt zajlik a bűnügyi eljárás Franciaországban, Dániában és Nagy-Britannában, hiszen az OLAF véleménye szerint az érintett cégek korrupcióba keveredtek. A közel 450 milliárd forintos beruházásból 380 milliárd már ki is van fizetve. Jelezte, az adófizetők pénzéből az idén a Főváros számára még 20 milliárd forintot kellene fizetni. A kifizetést azonban a törvény szerint fel kell függeszteni, mert az ügyben bűncselekmények sokasága merült fel. Emlékeztetett, az OLAF jelentésből kiderül, nemcsak az európai uniós pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül a 4-es metróra költött pénzek esetében is. Amennyiben a szabálytalanság megállapításra kerül, az ellopott 166 milliárd forint és az abból 59 milliárd EU-s forrás különbségét, azaz 107 milliárdot vissza kell kérnie az Országgyűlésnek, ahogy a kormánynak is vissza kell kérnie azt a Fővárostól. A miniszter a bűnös módszert részletezve elmondta, hogy a megvalósításban érintett nagyvállalatok – Siemens, Alstom – összefogtak a Fővárosi Önkormányzat vezetésével, tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel és meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést. A tervező, az ellenőr sok esetben a kivitelező érdekeit szolgálta, nem a megbízóét. A megrendelő pedig nagyvonalúan aláírta a pótmunkákkal, kiegészítésekkel fölturbózott szerződéseket. Hangsúlyozta, Demszky Gáborék tevékenysége miatt a Fővárosi Önkormányzat azért kerül nehéz helyzetbe, mert az Európai Unió visszakéri a pénzt. Hozzátette, a magyar költségvetés is kerülhet olyan helyzetbe, hogy szintén visszafizetteti a forrást. A miniszterelnök a kormányt arra utasította, hogy minden segítséget adjon meg a fővárosnak. A miniszter hangsúlyozta, az Európai Unió a visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatban nem fogja megvárni a magyar ügyészség, bíróság döntéseit. Ez a Fővárosnak komoly anyagi nehézséget fog jelenteni – szögezte le Lázár János.

Végezetül szólt a miniszter a kutatás-fejlesztés, az államátalakítás és az agrártámogatások változásainak fontosságáról. A kormány eddig 470 milliárd forintot osztott már ki kutatás-fejlesztés és innováció céljára. Ebből épül a jövő, minden hazai és nemzetközi kutatás szerint ezek a pénzek hasznosulnak a legjobban. Lázár János további forrásokat igyekszik átcsoportosítani erre a területre. Az államátalakítással kapcsolatban a tárcavezető el szeretné érni, hogy a 197 járás 260 kormányablakában a 23 millió ügy minél hatékonyabban, gyorsabban, kényelmesebben intézhető legyen. Az állam a választópolgár előtt ne hatalmi, hanem szolgáltató pozícióban jelenjen meg. Az adófizető a kormányablaknál azt kell, hogy érezze: érdemes volt befizetni az adóját, mert az állam nemcsak elveszi tőle a pénzt, hanem minőségi szolgáltatást ad érte cserébe. Mint mondta, ennek még sok háttérfeltételét kell kiépíteni, amire 100 milliárd forintot költ most az állam.

Kiemelte továbbá a miniszter azt a fontos változást is, hogy az agráriumban a támogatások nyolcvan százalékát már nem a nagybirtokrendszer viszi el, mint 2007-2013 között, hanem kis- és közepes gazdaságok használhatják föl. Leszögezte, 1700 hektáros birtoktest fölött nulla forint az állami támogatás. Minél többen tudnak a földből megélni, annál többen maradnak a falvakban, annál életképesebbek maradnak ezek a települések – zárta nyilatkozatát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/33867/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?