Álomgyilkosok

Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújában fején találta a szöget, amikor álomgyilkosságnak nevezte a momentumosok és az ellenzék közös aláírásgyűjtő kampányát a magyarországi olimpia megfúrása érdekében.

A magyarok többsége valahogy úgy volt már tényleg az olimpiával, mint Jókai alvó nője, aki meglátja álmában is, zárt szemmel is azt, akit szeret. A magyarok valóban álmodtak már az olimpiáról, kezdtek reménykedni, s vérző szívvel vették tudomásul az álomgyilkosság bűntényét. Pedig az új szabályok alapján reális esélyünk lehetett volna a rendezési jog elnyerésére, s a pályázatunk is több körben sikert aratott.

Orbán Viktor azonban – kénytelen-kelletlen – kíméletlen racionalitással olyan érveket sorakoztatott fel, amelyek előtt felelősséggel gondolkodva csak meghajolni lehet.

Hogy „a népszavazás magyar ügy, csakhogy az olimpiát nem Magyarországon kell megnyerni. Viszont az olimpia megnyeréséhez nemzetközi szinten nem többség kell, hanem egység. Ezért nincs népszavazás Párizsban és Los Angelesben. A nyári olimpiák történetében nincs arra példa, hogy olyan város kapja meg a rendezést, ahol erről népszavazás volt.” – érvelt a miniszterelnök. Orbán Viktor láttatta a hallgatókkal: „Ott állunk hárman, Párizs, Los Angeles és Budapest. Ketten nagyok, erősek és egységesek, illetve ott áll egy vitából érkező Magyarország. Ki fog ránk szavazni? A nemzetközi bíráló bizottságban ki az az ember, aki azt mondja, hogy jobb helyen lesz az olimpia Budapesten, mint Párizsban vagy Los Angelesben. Kérdéses, hogy kaptunk volna-e egyetlen szavazatot is. Kikapni lehet, de nem lehet akárhogy kikapni. Ronggyá vertek volna bennünket. Ennek a veszélynek, ennek a lejáratódásnak nem lehet kitenni az országot, ennél többet érdemlünk.” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: „Jó pályázatot csináltunk, nyílt szívűek voltunk, tényleg meg akartuk csinálni, eközben a világ leminősít minket nullára vagy alig egy-két szavazatra, miközben a másik kettő megkapja a bizalmat. Megalázó vereségnek, szégyennek nem akartuk kitenni Magyarországot”, húzta alá a miniszterelnök.

Aztán az álomgyilkosokról is beszélt. Azokról, akik nem tudnak szépet álmodni. Krúdy szerint, aki nappal gonosz, annak az álma is rossz. A momentumosok ilyenek lehetnek, hiszen őket nem érdekelte az olimpia egy percig se. Számításból eleve gonoszat álmodtak. Azért akarták meggyilkolni az olimpia álmát, ha tetszik előre kitervelt módon, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, hogy nyereségvágyból népszerűségüket növeljék párttá alakulási céljukhoz. Politikai pecsenyéjük sütögetéséhez – más, rosszat álmodók segítségét elfogadva – kihasználták a társadalom nyíltszívű, a nemzetnek jót akaró, sikerre szomjas, épp ezért gyanútlan, így védekezésre képtelen állapotát.

Orbán Viktor leszögezte: „Ha valaki meghallgatja őket, megnézi a televízióban, akkor láthatja, ez itt az új SZDSZ. Aztán azt is tudjuk, hogy mi következik, mert ezt is átéltük már. Kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ koalíció. Erre kell fölkészülnünk.”

Egyik szemünk sír, a másik nevet. Az olimpiarendezés esélye odavan. A tisztánlátó képesség viszont erősött.

A mai világban ez sem kevés.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/34388/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?