Kálmán Olgával a béka feneke alatt

Kéri László a HírTv-ben

Kéri László politológus a minap a béka feneke alá süllyesztette a HírTv-t, s vele együtt Kálmán Olgát. A műsorvezető kritika nélkül engedte, hogy Kéri kulákozzon kedvére, vérig sértve a még élő, egykor tisztességesen gazdálkodó, de igazságtalanul megbélyegzett parasztembereket és leszármazottaikat. Az üldözött, földönfutóvá tett emberekhez hasonlította a mai Fidesz mentalitását. Mondván azért népszerű a kormányzó párt a társadalomban, mert magában hordja a hajdani kuláktempó szerzésvágyát.

Így mondta:

“A szerzés, az önmagáért való szerzés öröme. Ez a fajta kulákmentalitás a magyar társadalomnak szerintem nagyon nagy részében rejtett örökségként ott van. […] Az 1949-es népszámlálásnál a magyar társadalomnak majdnem kétharmada mezőgazdaságból élt, falun lakott. Tehát még a mi szüleinknek, meg a közvetlen előttünk lévő korosztályoknak is hihetetlen szoros kapcsolata van azzal a paraszti magyar társadalommal, amelynek a mentalitása sok szempontból falusi, de tulajdonfosztott és minden áron az volt a vágya, hogy egyszer az enyém legyen valami, az istálló, a juhnyáj, a szomszéd birtok. (…) Ez lett ennek a Fidesz-korszaknak a lényege. (…) Ez a fajta későkulák mentalitás, ez a gyűjtögetés, a tulajdonszerzés öröme. (…) A magyar társadalomban szerintem milliókban ott van ez a szubkulturális érzület.”

Ez, kedves Kéri László, amit ön itt előad, nem kuláktempó, sokkal inkább szörnyűséges, aljas kommunista tolvajtempó. Hogy lehet anélkül későkulák mentalitásról beszélni, hogy figyelmen kívül hagyjuk a parasztság legértékesebb részének, a keményen dolgozó, hozzáértően gazdálkodó, önállóan gondolkodó, másoknak munkát adó, nem pedig kizsákmányoló embereknek a tulajdonuktól való erőszakos megfosztását.

„Bűnük” annyi volt, hogy tulajdonnal rendelkeztek, hogy értettek a mezőgazdasághoz a kiszolgáltatott bérmunkásokkal szemben. S hogy gazdaságuk jövőjét nem a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban képzelték el, hanem abban a magángazdaságban, amit családjuk nemzedékről nemzedékre örökített a felmenőire, hogy ők is boldoguljanak a magyar társadalom hasznára, felvirágoztatására. Senkit nem bántottak, senkit nem zsákmányoltak ki, sokkal inkább megélhetést biztosítottak családjuknak, s a náluk dolgozó földműveseknek.

A történelem olyan szörnyűségeket jegyez föl velük kapcsolatban, mint például a lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság emlékezetes kulákellenes koncepciós perét 1950-ből. Az ÁVH egy „rendszerellenes kulákszervezkedési” koncepciót azért illesztett a Szeged melletti lengyelkápolnai párttitkárgyilkossághoz, hogy a helyi kulákok nagy részével leszámolhasson. Az csak fokozta a kommunista tolvajtempó alávalóságát, hogy a koncepciós ügy szervezője és kivitelezője a később kabarékonferansziéként ismertté vált ÁVH-s brigadéros Komlós János volt. Az nevettette az embereket, aki magyar lelkeken átgázolva lépegetett föl az országos ismertséget adó világot jelentő deszkákra.

Ez biztosan nagyon tetszhetett Kérinek, aki most anélkül beszél „kuláktempóról”, hogy akár csak egy szót is ejtene arról a történelmi igazságtalanságról, ami a meghurcolt parasztemberekkel történt. Amit tettek Kéri László lelki elődei, akiknek bűnét a politológus még mindig csak takargatja, hiszen még ma sem képes tárgyszerűen szemlélni a történelem nyilvánvaló kommunista szélsőségeit.

Nyilván azért, mert Kéri most is az ötvenes évek Rákosijával szimpatizál, 56-ban Kádár mellett állt, később pedig Horn Gyula és az SZDSZ volt a szíve csücske. Ahogy most is a nemzetellenes erők mellett igyekszik agitálni a liberalizmus „értékeiért”, s az Európai Egyesült Államok nemzeti szuverenitás elleni törekvései mellett tör lándzsát. Soha nem volt támogatója a nemzet igazi lelkét adó középosztálynak, örül annak, hogy Soros is a balliberális ellenzékkel összefogva igyekszik politikai hatalmat szerezni magának, megpróbálva rászabadítani az országra, Európára a migránsok tömegét. Hátha visszasompolyoghatnak a hatalomba valahogy az egykori kommunisták mai globálnyik utódai.

Kéri örül annak, ha a jót rossznak láttathatja, s az újból dehonesztáló jelzőkkel illetett kulákokat felemlegetve hozzájuk hasonlíthatja a Fidesz-korszak lényegét.

Igaza van, Kedves Kéri László. A magyar társadalomban megvan ez a „szubkulturális” érzület. Hogy nem sül ki a szeme ilyet mondani az emberekre! Mert a történelem megtanította őket, hogy minden körülmények között meg kell élni. Ha kell, akkor a jég hátán is, és meg kell becsülnie mindenkinek azt, amije van. Az ember vele született joga a tulajdonhoz való jog. Ahhoz nem kell „kuláknak” lenni, se fideszesnek, se Orbán Viktornak, hogy ki-ki ragaszkodjon ahhoz, amit munkája révén előteremtett. Például olyanokkal szemben, mint az ön elvtársai, az egykori kommunisták, a mai balliberálisok, akik amint tehetik, azonnal elveszik a másiktól, amilye van. S olyanokkal szövetkeznek, akik kiszolgáltatottságot, nyomorúságot hoznak a magyarokra.

Lehet a gyűjtögetés, a tulajdonszerzés örömét csúfolni, ezeket az embereket lenézni, megvetni, ahogy szavaiból kicsendül.

Pedig ezek az emberek nem a korábban államosított közvagyon privatizációjából gazdagodtak meg, mint például Gyurcsány Ferenc, aki vagyonából évi több milliárd forintot keres, nem munkával szerezték jövedelmüket, mint az MSZP egykori alelnöke, a több száz milliót külföldön parkoltató Simon Gábor, hogy Medgyessy Péter, Bajnai Gordon vaskos vagyonának eredetéről ne is beszéljünk.

A Fidesz-mentalitású emberek soha nem vették el a másét, s nem is teszik ezt a jövőben sem. Mégha ezt Kéri László, Kálmán Olga, meg a Hír Tv nem is értékeli nagyra. Hiába, a pocsolyában dagonyázó béka feneke alól legtöbbször torznak látszik a normális világ.

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/37214/pics/lead_800x600.jpg
HírTV,Kálmán Olga,Kéri László,kulák,tolvajtempó
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?