Terrorveszélyben

Amikor az ember elolvassa az alábbi friss hírt, az egyik szeme sír, a másik nevet. De előbb a hír az MTI-től!

„A három férfi az EasyJet légitársaság Ljubljanából Londonba tartó járatán utazott, és miután más utasok jelentették a személyzetnek, hogy “terrorgyanús dolgokról beszélgetnek”, a pilóta engedélyt kért a légiirányítóktól arra, hogy mihamarabb leszállhasson. A gép a 151 utassal rendben leszállt Kölnben, az ottani rendőrség a vészkijáratokon kiürítette az Airbus 319-est, és biztonsági ellenőrzést végzett. A szóban forgó három férfit őrizetbe vették, és egyikük hátizsákját a gépen kívül, egy biztonságos helyen felrobbantották. A rendőrség a hátizsák tartalmáról nem adott tájékoztatást, csak annyit közölt, hogy a csomagot felrobbantása után elkezdték vizsgálni. A három gyanúsított mellett több más utast kihallgattak.

A kényszerleszállás és a vizsgálat miatt a kölni helyett más repülőterek fogadtak hat leszálló járatot, és húsz gép nem tudott Kölnből elindulni, összességében az incidens három óra hosszára felborította a menetrendet.

A Bild című német lap idézte a német szövetségi rendőrség egyik szóvivőjét, aki elmondta, hogy az utasok hallották, amint a három férfi beszélgetésében előfordulnak olyan szavak, mint pokolgép vagy robbanószer.”

Ilyenkor az ember annak örül, hogy baj nélkül fejeződött be a kaland. Talán nem is akartak rosszat az őrizetbe vettek, bár az is lehet, hogy de! Hiszen a táskát nem véletlenül robbantották fel.

De nem ez a lényeg.

Amitől az ember szomorú, hogy miközben mikrószinten ilyen ragyogóan működik az emberek veszélyérzete, amikor az emberek azt érzik, hogy közvetlen veszélyben vannak, azonnal tudják, mi a helyes. Azonnal cselekednek, azonnal megtalálják a megoldást arra, hogy megvédjék saját maguk és környezetük testi épségét. Ez egy természetes, emberi reflex. Nem kérdés, hogy ilyen helyzetben mit követel a józanság.

Képzeljük el, hogy országok, államszövetségek utaznak a repülőn. Ahol maguk a nemzetek, akár egész kontinensek vannak kitéve közvetlen életveszélynek. Merkel, Juncker, Macron ott miben bízik, ha megtudják, hogy pokolgépről, robbanószerről beszélgetnek előttük néhány sorral? A kényszerleszállás, tehát a biztonság mellett döntenek vagy veszélybe sodorják országaikat, uniójukat?

Terrorvészes világunkban eddig még sosem döntöttek a legbiztonságosabb megoldás mellett! Ha valaki ezért – mint Orbán Viktor vagy Beata Szydlo – folyamatosan szembe ment velük, akkor igyekeztek jobb esetben elhallgattatni, rosszabb esetben szankcionálni, megbélyegezni.

A kölni kényszerleszállás azt mutatja, hogy az embereknek nagyon megvan a magukhoz való esze. Bármilyen nációról is legyen szó, reflex-szerűen tudnak vigyázni magukra.

Vezetőikről azonban ez nem minden esetben mondható el. Mintha burokban élnének. Mintha meg lennének győződve arról, hogy ők aztán soha nem „szállhatnak el".

Pedig nem így van. Nagyon is elszállhatnak!

Kéretik azonban a felelőtlenséget saját szakállukra gyakorolni.

Ellenkező esetben – nem engedve a „kényszerleszállásnak” – ők vállnak terroristává. Akik saját népüket terrorizáják!

Hányan halnak még meg ártatlanul miattuk, amíg rádöbbennek arra, hogy minden tőlük telhetőt meg kell tenni a rájuk bízott emberek, családok, szülők, nagyszülők, kicsi gyerekek biztonságának szavatolása érdekében? Hányan halnak még meg, amíg rádöbbennek, hogy az élet fontosabb az érdeknél?

Csak reménykedhetünk abban, hogy minél kevesebben.

Azt is sajnos csak azért, mert a remény hal meg utoljára.

De addig él! Nagyon is él! Ebben bíztak az EasyJeten is!

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/39181/pics/lead_800x600.png
EasyJet,kényszerleszállás,Terrorveszély
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?