Magyarországra ellenséges javaslatot tett a főtanácsnok – Frissítve

Tranzitzóna Röszkén, 2016. április 16-án. Fotó: Huszti István/Index

Különös javaslatot fogalmazott meg a főtanácsnok. Olvassuk együtt az MTI által közzétett gondolatokat: "A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Yves Bot francia főtanácsnok a bíróság luxembourgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.

Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek "ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében".

Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért "vitathatatlanul átmeneti jellegű" határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így "annak elfogadása nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének".

Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte ezen módosításokat.

A főtanácsnok azon véleményének adott hangot, hogy az uniós áthelyezési kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Mint írta, a tanácsi határozat intézkedéseinek nem megfelelő hatékonysága nem kérdőjelezi meg annak alkalmasságát a célkitűzések elérésére, mivel e határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében.

Ennek kapcsán kiemelte: "a nem megfelelő hatékonyságot olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az is, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok egyáltalán nem vagy csak részlegesen hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával".

A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Az ítélethirdetés várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen lesz. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel."

A dolog pontos értelmezéséhez idemásolom Orbán Viktor tusványosi beszédének egy részletét. Ebből pontosan kiderül, hogyan fogadta el, pontosabban mivel cselezte ki az Európai Bizottság az Alapszerződés szerinti eljárási rendet.

„Az Európai Unió úgynevezett bizottságát vissza kell terelni oda, ahol a helyét kijelöli az Alapszerződés, amellyel létrehozták magát az Európai Uniót. Az Alapszerződés világosan kimondja, hogy a bizottság nem politikai testület, egyetlen feladata van, egyfajta őrkutya szerepe van, ő őrködik az Alapszerződés betartásán. Ezért bár nemzetállamok delegálnak oda biztosokat, de a delegálás után ez a kapcsolat elszakad, és ezeknek az embereknek ott, a bizottságban az európai Alapszerződés betartása felett kell őrködniük. Ma nem ez a helyzet. Ma az a helyzet, hogy a bizottság saját magát politikai testületként definiálja. Maga Juncker elnök úr mondta el, hogy ő egy politikai testületet hoz létre, amely politikai szerepet játszik. Ebből van az összes probléma, ebből fakad az összes baj, ami miatt a nemzetállamok ma az Európai Unióban szenvednek. Ezért van az, hogy miközben a miniszterelnökök tanácsában, ahol egyhangúságra van szükség, és megvétóztam a kvótarendszert, ezt kicselezve a bizottság oldaláról indítottak egy olyan jogi eljárást, amelynek a befejezéséhez már elegendő volt a tagállamok négyötöde, és az én egyetlen vétóm, illetve Magyarország vétója nem segített. Becsaptak és kicseleztek bennünket, megroppantották azt a bizalmi alapot, amely korábban összekötötte az Európai Unió 28 miniszterelnökét.”

Hát ez a lényeg.

Félő, hogy a Soros-kottából játszó uniós bíróságot bár látszólag nem köti a főtanácsnok véleménye, mégis az lehet a vége, hogy az Alapszerződés szerinti jogi alapokat a bírák számára felülírják Soros elvárásai. Egyébként mi a csodának kellett nyilvánosan, szinte erőfitogtató módon egy ilyen javaslatot tennie a főtanácsnoknak.

Nem szurkolunk annak, hogy igazunk legyen.

Ám az is tény, hogy a 120 000 menedékkérő elosztása valóban nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért valóban nincs is rá szükség. Jól tudjuk, merkeli és uniós meghívással felbiztatott tömegek várnak arra, hogy Európa befogadja őket.

Jó lenne, ha a tanácskozást most megkezdő bíráknak lenne erejük hallgatni a józan eszükre, és teljesítenék a kötelességüket. Az írott jog és nem a fülbesúgásos elvárás szerint határoznának.

*****

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság főtanácsnokának javaslata "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek" – írta az MTI

Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre elmondta: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki.

Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem. Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni - tette hozzá.

A külügyminiszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába.

Megerősítette: Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.

*****

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Völner Pál ezt arra reagálva mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben, írta az MTI.

Völner Pál úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát - tette hozzá az államtitkár.

Azt mondta, az állásfoglalás tartalmaz "kényszeredett jogi érvelést", de nem döntötte meg a Magyarország által a keresetben kidolgozott jogi érveket.

Völner Pál szólt arról is, a mintegy százoldalas anyagban "sűrűn fordul elő" a szolidaritás, a rugalmasság, a sürgősség kifejezés, ez azt jelenti, hogy "ott hiányoznak a jogi érvek a Magyarország által lefektetett állásponttal kapcsolatban".

Mint mondta, a főtanácsnok hivatkozik a sürgősségre, de megfeledkezik arról, hogy az EU működéséről szóló szabályokban le van fektetve a sürgősségi eljárás menete, vagyis ez az érv sem állja meg a helyét.

Felidézte: Magyarország arra hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015-ös döntése is megerősíti. Közölte, a főtanácsnok nem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy vagy a dublini egyezmény módosításáról volt szó, amelynek nem tartották be a formai kereteit, vagy ha nem erről, akkor a hozott döntés ellenétes az egyezménnyel.

Megjegyezte: a főtanácsnok megkerülte azt a kérdést is, hogy az Európai Tanács állásfoglalásainak, következtetéseinek van-e kötőerejük.

Leszögezte: Magyarország jogi álláspontja változatlan, és ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet.

"Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna" - mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérdőjelezné meg azt, hogy az unió fórumai betartják-e a szabályokat, amelyek alapján működniük kellene.

Az államtitkár jelezte: biztatónak tartják, hogy a közelmúltban három olyan döntés is volt, amikor a főtanácsnoki indítvánnyal szemben döntött a bíróság.

Völner Pál jelezte, a főtanácsnoki állásfoglalás többször hivatkozik a szolidaritásra, de ennek kereteit a dublini egyezmény adja meg. Mindaz, ami ezen túlterjeszkedik, nem a szolidaritásról szól, hanem arról, hogyan lehet tagállamokat jogi kereteken túlmenően belehajszolni kötelezettségekbe, amelyek költségeit senki nem mérte fel akkor - jegyezte meg.  

Mint mondta, senki nem mérlegelte az állampolgárokat érintő veszélyek, a terrorizmus, a kulturális ideológia oldaláról azt, hogy "ismeretlen eredetű, erőltetett folyamat részeként akarják az európai emberek nyugalmát felforgatni, veszélyeztetni", és véleménye szerint a főtanácsnok is ebbe a sorba tartozik.

*****

A Fidesz továbbra is kéri a kormányt, harcoljon a kvótaperben azért, hogy a kötelező kvótát ne lehessen bírósági úton sem rákényszeríteni Magyarországra - közölte Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, írta az MTI.

Gulyás Gergely közölte, az ügyet nem tekintik lezártnak, bíznak abban, hogy a bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellenkező döntést hoz. A főtanácsnok állásfoglalását ugyanis a Fidesz elfogadhatatlannak, a közösségi joggal, az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek tartja. A politikus eljárási hibának nevezte, hogy a kvótadöntés az Európai Tanácsot megkerülve született, tartalmilag pedig azt hozta fel ellene, hogy olyan területen hoz döntést - a migráció ügyében -, amelyben a nemzeti jog az irányadó.

Csak a magyar választók jogosultak dönteni arról, hogy kikkel akarnak együtt élni az országban - jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Felhívta a figyelmet a kvótadöntés alkalmazhatatlanságára is, amit azzal magyarázott, hogy több mint 22 hónap telt el a 120 ezer ember elosztására rendelkezésre álló 24 hónapból, és ez alatt mintegy 20 százalékát sikerült elosztani az Olaszországból és Görögországból áthelyezendő embereknek, vagyis a kvótadöntést támogató államok sem teljesítették kötelezettségüket.

Ráadásul - tette hozzá - az áthelyezettek 90 százaléka sem ott él már, ahová áthelyezték.

Ezért az Európai Bizottságnak inkább "abban kellene kiélnie ebben a nyári melegben" az aktivitását, hogyan tud javaslatot tenni a kvótadöntés visszavonására - fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt is mondta: Soros György szívélyes brüsszeli fogadtatása előre jelezte, hogy a Soros által kívánatosnak tartott bevándorláspolitika Brüsszelben továbbra is támogatásra talál, és úgy látszik, sajnos az európai uniós intézmények sem képesek kivonni magukat e hatás alól.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított kötelezettségszegési eljárást, Gulyás Gergely azt mondta: aggasztó, hogy a brüsszeli testület nincs tekintettel arra, hogy a kvótadöntés alkalmazhatatlan, az azt megszavazók sem hajtották végre

http://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/40641/pics/lead_800x600.jpg
Az Európai Unió Bírósága,ellenséges javaslat,Orbán Viktor,Soros,Yves Bot
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?