Blogolj!

Süt-e a nap a börtön ablakában, Fletó?

Gyurcsány-csók a börton ajtajában

Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNB Zrt.) egykori értékesítési igazgatója egy hete már a tököli börtönben tölti büntetését.

A friss híreket már bizonyára azon a zsebrádión hallgatja, amelyet ő „bevizsgáltnak és bombamentesnek” nevezett az egyik televízió műsorában, ahol elmondta azt is, hogy pontosan tudta, egyszer el fogják ítélni. A kisrádióban biztos hallgatja majd a slágert, miszerint a börtön ablakába soha nem süt be a nap. Ha nem játszák, akkor majd megtapasztalja. A börtönbe vonulásra Császy mindenesetre négy éve vár. Akkor vette a rádiót, készülődvén az új életre, amiben még azóta is jó az elem.

Emlékeznek, a börtönajtón való belépése előtti pillanatra? Személyesen Gyurcsány Ferenc kísérte őt a kapuig, s ott elérzékenyülés mímelve megcsókolta. Valahogy úgy, ahogy Júdás csókolhatta meg Jézust, jelezve a katonáknak, hogy ő a Messiás, akit le kell tartóztatni. Gyurcsány persze nem árulta el se Császyt, se Tátrait, a sukorói telekcsere miatt hűtlen kezelés bűntettéért szintén elítélt, korábbi MNB Zrt. vezérigazgatót, aki egy hónappal korábban már bevonult a börtönbe. Épp ellenkezőleg! Gyurcsány ezért a csókért nem kapott harminc ezüst dénárt. Gyurcsánynak ugyanis a világ összes ezüst dénáránál többet érhetett ez a csók. A köszönet csókja! Hogy mit köszönt meg jelképesen vele Gyurcsány? Természetesen azt, hogy Tátraival együtt a bíróság előtt nem vallottak rá. Nem mondták azt, hogy igen, tőle kapták az utasítást, hogy bűnösen cselekedjenek.

– Ezek a fiúk kiállták a próbát, nem voltak hajlandók énrám vallani – mondta Gyurcsány a tököli börtön bejárata előtti sajtótájékoztatón. „Mellette Császy bólogat” – jegyezte meg a 168 óra tudósítása. Ő tudja miért. Ő tudhatja, hogy valóban nem voltak hajlandók Gyurcsányra vallani, pedig megtehették volna, hiszen meg lett volna rá az alapjuk. Korábbi írásunkban már említettük Tátrai Miklós kétségbeesett e-mail üzenetét 2009-ből. Itt van: „…csak úgy barátilag: legalább Ti ne velünk töröljétek fel a padlót. Az ügyről mindent tudnak a ma is a meh-ben dolgozó urak (meh: Miniszterelnöki Hivatal – a szerk.). Átküldjem azt az emlékeztetőt is, amiben a miniszterelnök rendeli el a csereügyletet? Csak mert abban nevezi ki Bajnai urat a projekt kormányzati koordinátorának. Szóval azért, kellő tisztelettel a mindenkori főnök iránt, mindennek van határa. M. (azaz Miklós).”

Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. A bíróságnak természetesen jogában állt mérlegelni a különböző bizonyítékokat. Ez az üzenet vagy az az emlékeztető, amelyre Tátrai az e-mailben utalt a jelek szerint nem volt elegendő ahhoz, hogy megállapítsa Gyurcsány bűnösségét, egyben Tátrai és Császy ártatlanságát. Ám ezek alapján azért valószínűsítem, hogy az olvasók kilencvenkilenc százaléka elmondta volna az igazat. Már csak azért, hogy mentse a saját bőrét.

Tátrai és Császy azonban valamiért nem mondta el a valóságot. Nem vallott Gyurcsányra. Hogy miért, azt tőlük kell megkérdezni. Hogy csilingeltek-e az ügyben dénárok, azt is. Mint ahogy Gyurcsány Ferencnek magának is lehetősége lett volna arra, hogy bevallja az igazságot. Pedig korábban ki is jelentette: „Ők ártatlanok. Tudom, mert ismerem az ügyet és az eljárást.” Naná, hogy ismeri. Nálánál jobban talán senki nem ismeri az ügyet. Csak a beismerő vallomást felejtette el elmondani hozzá.

Ha a két opció közül bármelyik megtörténik, akkor a hatóságnak nem állt volna módjában bizonyítottság hiánya miatt megszüntetni a nyomozást Gyurcsány Ferenc ellen. Így a bíróság egyszerűen őt küldhette volna a börtönbe, nem ezt a két embert. Azt a kettőt, akik voltaképpen némasági fogadalmukkal magukat hozták védhetetlen helyzetbe. Császyék fölkínálták a lehetőséget Fletónak, hogy ma született bárány maradjon, s a feddhetetlenség csillogó pedigréjét tovább lobogtathassa, s a börtönajtóban pedig hullathassa krokodilkönnyeit.

Pedig az ország mindenképpen jobban járt volna azzal, ha a jog helyett az igazság győz. S az elítéltlátogatások során Császy kérdezheti meg Gyurcsányt Tökölön, hogy tényleg nem süt-e be a nap a börtön ablakába, s nem fordítva.

Ám jogszolgáltatás ide, igazságszolgáltatás oda, a társadalom döntő többsége szemében Gyurcsány Ferenc – az ítélettől függetlenül – sötét alak marad. Egy életre!

2
https://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/42849/pics/lead_800x600.jpg
börtön,Császy Zsolt,Gyurcsány Ferenc,Tököl
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
Zoltán 2017-09-27 08:40:16
Az ilyen gyurcsány-félé nem tudják megtagadni önmagukat. Csak elvtársaikat! Is! Emlékezzünk: "Vallató elvtársai, Kádár János belügy- és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni Rajkot, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor."
"Kádár révén a pártvezetés végül mégis meggyőzte arról, hogy ismerje el a kémkedés vádját, mert nem fog bántódása esni, mivel az egész kirakatper csupán a tömegeknek szól."
Rajkot halálra ítélték és 1949 október 15-én kivégezték.
1956-ban rehabilitálták. Rákosi elismerte a Rajk-perrel kapcsolatos személyes felelősségét is.
Mikor ismeri be gyurcsány, felelősségét e perben? Az aljasulás csak erősödött azóta.
Válaszolok
Éva 2017-09-25 20:08:56
Császy ablakán mindig besüt a nap, különben képes feljelenteni a Kormányt Brüsszelben, mint Hagyó úr.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?