Mellárnak a sértettség elveszi a józan eszét

Inkább a kérdőjelek, mint a támogatók gyűlnek Mellár Tamás pécsi országgyűlési képviselőjelölti indulása körül. Körzetében is készít közvéleménykutatást a Gulyás Mártonhoz köthető Közös Ország Mozgalom, s ha nem Mellár lesz a legtámogatottabb ellenzéki jelölt, akkor a közgazdász visszalép, mert mint mondja, nem megosztani, hanem összefogni akarja az ellenzéket. S ráadásul nem is érzi magát bozótharcosnak.

A HVG-nek adott interjújában azt is elmondta, hogy több párttól kapott már listás befutó helyen ajánlatot, ha az ő színeiben indul. Mellár azonban jelezte, őt nem lehet megvesztegetni parlamenti mandátummal, mert ő nem képviselő akar lenni, hanem a Fidesz leváltásához akar hozzájárulni.

Ezt még akár tisztességes hozzáállásként is értékelhetjük, de országvezetési szempontból enyhén szólva hibádzik a közgazdaságilag nagyon is pallérozott professzor gondolkodása. Szerinte ugyanis fontos lenne, ha több civil ülne a parlamentben, ezzel vissza lehetne állítani a politika hitelét. Hogy mitől vesztette el a politika a hitelét, arról nem beszél a professzor, viszont jelzi, hogy a pártok frakciói csak szavazógépekként működnek. Pedig a képviselőknek – hangsúlyozta – nem a pártjukhoz, hanem az őket megválasztó közösséghez kellene hűnek lenniük. Mellártól nem áll távol a képviselők visszahívhatóságának intézménye sem.

Hihetetlen, hogy ez éppen egy Mellár Tamásnak jut eszébe. Mi lenne, ha több civil képviselő ülne a parlamentben? Hogy tudnák ők ott eredményesebben képviselni választókörzetük érdekeit? Kivel fognának össze? Hogy lehetne így nemzetfejlesztő stratégiákat kidolgozni? Hogy osztozkodnának a forrásokon?

A parlamenti politizálás a pártokra épül, nem véletlenül tartották meg ezt a formát szerte a világon. A többségi akaratra épülő, átlátható parlamenti munka a demokrácia alapja. A függetlenek 30-50 felé húzva se a helyi érdekeiket nem tudnák érvényesíteni, se azt nem tudnák megakadályozni, hogy a többségben lévő politikai erő érvényesítse akaratát. Hogyan? Nyilván a függetlenek, illetve az általuk képviselt területen élő választók rovására. Ha pedig még a visszahívhatóságot is bevezetné a jogrend, akkor minden készen állna a folyamatos belpolitikai anarchiára, holott éppen ennek az ellenkezőjére van nap mint nap szükség. A Mellár által is fontosnak tartott stratégiai döntések gyors meghozatalára, az ország alkalmazkodóképességének optimalizálására. Akkor, amikor az EU és Soros bevándorláspolitikai céljai miatt ilyen erőteljes támadásoknak van kitéve az ország, ezen képesség megléte elengedhetetlen. Amire a bozótharcosok szükségszerűen teljesen képtelenek.

Tudja ezt persze Mellár is, csak a Fidesszel szembeni sértettsége olykor olyan erős, hogy elveszi a józan eszét. S még olyan áron is szeretne potenciális szavazói fülének kedves dallamokat énekelni, ha maga is tudja, hogy amiről delirál, az maga a teljes ostobaság.

Ráadásul saját példája cáfolja állítását. Hiszen alapvetően és elsősorban az MSZP támogatását maga mögött tudva indul a választáson. Tehát függetlensége csak idézőjelbe téve felel meg a valóságnak. Magyarán a parlamentbe jutva egyáltalán nem lenne független, úgy kellene neki is szavaznia, mint a többi szocialistának a frakcióban. Feltéve, ha bejut! Feltéve, ha egyáltalán elindul! A közvéleménykutatás során ugyanis már eleve bukik a függetlensége, hiszen a kérdezőbiztosoknak azok is az ő nevét mondják be, akik MSZP jelölt híján a párthoz közelálló képviselőt akarnak támogatni. A szocik támogatása nélkül ugyanis soha nem lesz a legesélyesebb jelölt.

Mellár Fideszbuktató célját tehát mindenképpen csak csapatban focizva lenne képes elérni.

Valószínűsíthető azonban, hogy így sem élheti meg a sértett ember sebgyógyító vágyát. A magyarok többsége ugyanis nagyon nem a Mellár-féle politikát akarja.

https://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/47629/pics/lead_800x600.png
józan ész,Mellár Tamás,sértettség
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?