Kornai próbálja a bogarat a fülbe csempészni

Napjainkban már annak is örülni kell, ha nem akarja valamelyik liberális gondolkodó végső kétségbeesésében erőszakosan megdönteni az Orbán-kormányt. Így van ez Kornai János közgazdásszal, az amerikai Harvard és a Corvinus egyetem professzor emeritusával is, akinek tiszteletére 90. születésnapja alkalmából rendeztek konferenciát a minap.

Az esemény kapcsán a 168 óra legutóbbi száma sunyin ugyan, de azért megpróbálkozik az „erőszakoskodással.” ’Ez már nem demokrácia’ című írásának alcímében a következő békétlen fordulatot alkalmazza: „Kornai János: Az autokrata kormányt nem lehet békésen leváltani.” A dolgozatban a szerző, Barát József összefoglalja Kornai Látlelet című, az Orbán-rendszer működéséről szóló, több tanulmányt tartalmazó kötetének különböző állításait, amelyekben nincs szó arról, hogy ha másként nem megy, akkor erőszakosan kell elmozdítani a koalíciós kormányt. Az alcímben azonban a lap mégis arra utal, hogyha békésen, azaz ha választáson nem lehet kormányt buktatni, akkor …, akkor hogy lehetséges? Az uszító válasz leírva elmarad ugyan, de az olvasót tovább gondolásra készteti a tálalási mód. Az erőszakos hatalombuktatás kifejezésének láttatása – „Az autokrata kormányt nem lehet békésen leváltani” – ott marad az olvasó szemei előtt. Hátha bolhát tesz a fülbe, s ennek hatására hátha valaki(k) mégis átlépik a békesség határát, s egy tüntetésen túltolják az erőszak biciklijét. És akkor kész a rég áhított balhé, annak minden – a kormányra nézve negatív – médiakövetkezményével együtt.

Kornai azonban sokkal józanabb, mint a 168 óra. Még novemberben nyilatkozott a HVG-nek arra az estre, ha „ … kitör a tömegindulat. Ennek megfékezésére a jogi lehetőség elő van készítve.” S bár Kornai szerint minden eszköz adott az erőszakhoz, „Orbán joggal érezheti, hogy nincs szükség rájuk.” Van ugyan erre egy jó magyar ellenpélda egy másik miniszterelnök idejéből (Gyurcsány), de most ezt hagyjuk. Hiszen miniszterelnök és miniszterelnök között óriási különbség van. Nem véletlen, hogy a legfrissebb mérések szerint a társadalom miniszterelnök-jelöltként éppen Gyurcsányt utasítja el leginkább és Orbánt értékeli legtöbbre.

A lényeg azonban az, hogy Kornai a születésnapi konferencián valójában minden rosszat elmondott az Orbán-kormány tevékenységéről, amit csak lehet. Hogy nem tekinthető demokráciának, de megengedő módon diktatúrának se. Szerinte itt autokrácia van, ami átmenet a demokrácia és a diktatúra között, s ugyancsak szerinte itt csak formálisan léteznek azok az intézmények, amelyek garantálnák a kormány leválthatóságát.

Ezzel persze bőven lehet vitatkozni, hiszen nem intézmények kellenek egy kormányváltáshoz, hanem olyan ellenzéki üzenet, amellyel megszerezhető a bizalom, s a választók nem a Fideszre, hanem a konkurens politika képviselőire szavaznak.

Ilyen azonban nincs. Így aztán maradhat az áskálódás, a kormány „tudományos szintű” lejáratása, amiben Kornai János nagy mester.

A 168 órában pedig jó partnert talált magának arra, hogy a professzor emeritus kemény álláspontja ellenére megőrizhesse tudományos méltóságát s ne koszolja össze fehér kesztyűjét titokzatos (gonosz) „jelek” kibocsátásával. Helyette a Charles Gatik, Konrád Györgyök által vizionált piszkos munkát igyekszik észrevétlenül, de nagy örömmel és lelkesedéssel elvégezni a 168 óra. Lelke rajta.

Reményik Sándor azt mondja: „S a jelek mögött egy egész világ van,

Mindentől elrekesztve, önmagában.” Esetünkben – tegyük hozzá – a 168 óra titokzatos jelei mögött sajnos erőszakos, rossz világ van. Amely maradjon is úgy, ahogy van. Elrekesztve, önmagában!

1
https://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/47846/pics/lead_800x600.jpg
erőszakos kormánybuktatás,Kornai János,Reményik Sándor
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Éva 2018-02-01 14:09:15
És még azt mondják, hogy tiszteljük az öregeket! Egyik bolondabb, mint a másik.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?