„Babusgató” libsi – Para-Kovács köp a hazára!

Para-Kovács Imre nincs kibékülve a hazával, sőt egyenes köp rá.

Az egykori Heti-Hetes vérliberális megmondóembere a HVG-ben közölt írása szerint ugyanis a hazát bunkók lakják. Ráadásul a hon olyan önfejű, hogy nem hajlandó meghallani a neki jót akaró liberálisok rimánkodást. Pedig az itt élők annyira „mucsaiak”, hogy képesek „neonzöld szandálhoz fehér zoknit” felhúzni. Miközben Para-Kovács haverjaival próbálta „babusgatni, terelgetni, öltöztetni”, szépen kérve: idomuljon a kékvérű libsi-komcsik finom ízléséhez, legyen már végre legalább egy kicsit liberálfasiszta, gendermániás és melegbarát – de nem hajlandó.

Para-Kovács szerint az a legszörnyűbb, hogy a „Haza az Állam szolgálatában áll.” Ezért aztán „köpni kell [rá].” (Fotó: RTL-klub)

Olyan bársonyos varázsszavakat sugdostak a fülébe, mint „Európa, szabadságjogok, demokrácia, kultúra”. Ám a haza nem kapta be a legyet. Nem változott meg másnapra, ahogy azt „jóakarói” remélték. Pedig milyen jó is volt a szerinte régi szép időkben, amit az ettől lúdbőröző „mucsaiak” egyszerűen csak rémisztő komcsi világnak neveznek. Para-Kovácsék megmondták, mit kell tennie ahhoz, hogy szerethető, jó haza legyen. Ám ő „szarik rájuk”.

Bár már több, mint ezer éves, de szerencsére még jó a memóriája. Emlékszik rá, hogy az ilyen terelgetők, öltöztetők elvbarátai "babusgatták" halálra például Tisza Istvánt. Meg emlékszik Szamuely szófordultára is, hogy bele kell harapni annak a torkába, aki a régi uralom visszatértét kívánja, vagy annak, aki nem ért egyet azzal, hogy a Lánchídról a Dunába lőtték Hollán Sándort és fiát, a Vörös Terror első áldozatát. De emlékszik a haza a közelmúltból arra is: az egyik babusgató abban hisz, hogy valaki egyszer úgy megerőszakol mindenkit, akinek az Origóhoz köze van, hogy soha többé nem tudnak lábra állni.

A haza emlékszik rá, hogy hajdanán is olyanokat sugdostak a fülébe, hogy demokrácia, meg szabadság, egyenlőség, testvériség, amitől a fentiek után naná, hogy kiverte a víz. Éleslátó Para-Kovács mintha felismerte volna, hogy a haza nem igényli tanácsaikat. Azt mondja, hogy a „Haza utál minket azért, amit mondani [értsd: hazudni] próbálunk neki.” Szerinte azonban mégis az a legszörnyűbb, hogy a „Haza az Állam szolgálatában áll.” Ezért aztán „köpni kell [rá].”

Milyen furcsa a világ. Az fel sem merül Para-Kovácsban, hogy a haza és az állam egyaránt mi vagyunk. Ő is, mi is, mindannyian, határon innen és túl. Azaz nekünk mindannyiunknak feladatunk, hogy rendületlenül hívei legyünk a hazának. Nemcsak nekik, a maguk csepp kis, lélegeztető gépen tartott buborékjában, hanem nekünk is. „Mucsaiaknak.” Semmi újdonság nincs abban, hogy a haza mindig az állam szolgálatában áll. S éppen az általuk sugdosott, de valóságos – se nem népi, se nem liberális – demokrácia szabályai határozzák meg, merre menjen. Vagy ők nem pontosan így gondolták? Hogy szerintük a demokrácia azt jelenti, hogy a buboréklakó kisebbség mondja meg, hogy éljen a nagy egész világa? Szerintünk meg nem! S a demokrácia meghatározása szerint nekünk van igazunk. Ezen lehet utálkozni, gyűlölködni, de a demokrácia szabályai szerint változtatni csak a szavazófülkében lehet, ami a buboréklakóknak nagyon nehéz. A „mucsaiak” is kivárták, míg többségbe kerültek, míg eljött az idejük.

Utálkozni azonban lehet szabadon a végtelenségig. Elvégre ez is része a demokráciának.

3
https://leander.blogstar.hu/./pages/leander/contents/blog/57539/pics/lead_800x600.jpg
haza,HVG,köpni kell,Para-Kovács Imre
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 3 db hozzászólás érkezett!
Hát, így van ez 2018-08-27 19:11:09
Nincs itt semmi probléma:
Mi meg köpünk - jó nagyot - erre a sz@rházi, hazaáruló liberálbolsevik senkire.
Ennyi !!!!!
Válaszolok
István 2018-08-27 16:51:38
Hazaszeretet / Nemzetköziség
(nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván (1885-1960))

1.
Nem hiszek én soha abban,
Ha akármily nagy szavakban,
S akármilyen egyre-gyakran
Valaki azt hirdeti:
Az egész emberiséget
Szereti; épen ezért meg
A haza mindegy neki.

(más változatok az utólsó két sorra:

Szereti, mint egy egészet
És a hon mindegy neki!

Szereti, s ahon evégett
Egészen mindegy neki!)

2.
Mert, ha kivel együtt élünk,
Kivel egy nyelvet beszélünk,
És egy Úristentől félünk,
Szivünk át nem öleli:
Úgy a szeretettel baj van,
Gyökere nincs dús talajban,
Gyümölcsét nem érleli.

(Magját nem érlelheti.)

3
Aki tud szívből szeretni,
Együtt sirni és nevetni,
Áldozattal számot, vetni,
Nem távolban keresgél:
Kell,hogy elsőbb azt szeresse,
Aki ott van őmellette,
S azt a földet, melyen él...

4.
Gyűlölködő, irigy jellem,
Melyben nincs testvéri szellem,
Akinek a szomszéd...ellen,
Hazátlanul meglehet:
De szent érzést, amely átfog
Egy egész embervilágot,
Ilyen sziv nem rejteget!

5.
Nehéz utat kell befutni!-
Világtestvérséghez jutni,
Mindenkit szeretni tudni,
Csak ilyen áron lehet:
Ne is, áhítson rája,
Akinek az iskolája
Nem volt a Honszeretet!

6.
Ezért sosem hittem néked,
Aki folyton azt beszéled,
Szeretsz minden távol népet
S a hazát nem szereted:
Mert aki még ezt sem tudja,
Annak, ugyan miből futja,
Hogy szeressen egyebet?

A GYŰLÖLETRŐL.
(nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky István *1885 †1953)

Sohsem tudtam megérteni őket,
A haraghintőket, a gyűlölködőket!
Mert az én lelkemet más fából faragták,
Nem oltották belé haragok viharját.
Engem a gyűlölet sohasem vitt szárnyán.
Nem ragadott soha fenekedés, ármány,
Nekem mindig könnyebb volt embert szeretni,
Mint embert lenézni, mint embert megvetni.

Látom milyen nehéz gyűlöletnek súlya,
Ólomként az ember vállát földig húzza.
Terhe alatt görnyedt megroskadva járnak,
Akik a gyűlölet szolgáivá válnak.
S milyen fájó, üres lehet annak szíve,
Akit a haragnak vak ereje bír le.
Harag és álnokság, átok és gyűlölet
A léleknek jaj de nehéz kereszt lehet.

Mennyivel könnyebb a szeretetet vinni,
Mennyivel egyszerűbb szívünket megnyitni
S barátság mezejét könnyű szívvel járni,
Lelkünket jóságban Isten elé tárni.
S gyűlöletben mégis ezer agy, kar fárad,
Bősz gyűlölet izzik, forr vonaglik, támad,
Az egész nagy világ vérző tusakodás,
Ember ember ellen vermet és árkot ás.

Ember ember ellen gyűlöletben vérzik ...
És ezt nem értem meg ...talán mások értik?
Hiába keresem, sehol sincs felelet;
Mért ég annyi ember lelkében gyűlölet?
Szebbnek tűnik nékem, szelíden pihenni,
Csendes jó mosollyal vadvirágot szedni,
Segíteni szegényt, árvát, elárvultat,
Imádkozni, ha a harangok kondulnak.

Mért legyen a szívünk telve gyűlölettel,
Mikor a szeretet Istenhez emel fel,
Mennyivel emberibb megbocsátást adni,
Mint a bosszú izzó ösvényén haladni,
Magunkhoz emelni tépett szenvedőket,
Megnyugtatást vinni gyenge esendőknek.
Minden jótét embert magunkhoz ölelni,
Malasztot segítés szépségében lelni.

Az még soha senkit meg nem sebzett,
Hogyha felsegített egy földreesettet,
De abba már hányan, mennyien elvesztek,
Hogy gyűlölet láncán gaz gáncsot vetettek.
Nem értem, hogy lehet emberre tőrt fenni,
Hogyan lehet inkább ölni, mint ölelni.
Sohsem fogom tudni megérteni őket,
A gyűlölködőket, a haraghintőket.
Válaszolok
Rudolf 2018-08-27 13:22:24
Dési János,Bolgár György,Rózsa Péter..... ..........
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?